Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

egyszemélyes jelenetet, dialógust vagy csak „néma" megjelenést kellett produkálni. Mielőtt ezekre néhány példát említenék, általánosságban megállapítható: a dramadkus játékok szereplői férfiak voltak, a női szerepeket is ők alakították. Természetesen vannak kivételek. Ismeretesek olyan betlehemes játékváltozatok és más vallásos jellegű szokásjátékok, amelyekben nők, gyakorladlag leányok vettek részt. Mindezek azonban újabb formációk. A népi színjátékokra a férfi szereplő (fiúgyermektől idős férfiig) a jellemző. További szigorítás is megfigyelhető: gyermek, suhanc, legény vagy — lényegesen ritkábban - házas ember a játék szereplője. Ahhoz még társadalmi különbségekből adódó kötöttségek is járulhatnak. A szereplők és a nézők kérdésköréhez nagyszerű példát nyújt a lakodalom, amely alkalommal a közösség legkülönbözőbb egyedei vannak jelen, s amikor nemcsak a játékokat bemutatók, hanem a résztvevők közösen egy ceremónia szereplői is. A lakodalom kiváló alkalmat nyújt a szereplők és a közösség együttműködésére. A lakodalomnak mindig jelentős számú résztvevője volt. Ez a csoport kor és nem szerint a legkülönbözőbb egyedekből tevődött össze. Lényegesen különbözött pl. a fonó közösségétől, ahol azonos korosztálybeli lányok és legények voltak jelen. A lakodalom közössége összetételét illetően megközelítette a „hivatásos" színjátszók közönségét, ahol minden megkötöttség nélkül ugyancsak a legkülönbözőbb korosztályú és különböző nemű személyek lehettek jelen. Ezen lényegesen nem változtat az, hogy a lakodalom résztvevői meghívás nyomán kerültek egy közösségbe. A játékok egy részét a vőfélyek, a lakodalomban részt vevő legények és más résztvevők, másik részét pedig a nem hivatalos, a többnyire maszkban megjelenő személyek alakították, illetőleg mutatták be. A hivadanok szinte kivétel nélkül néma jelenetekben léptek fel, az esetek többségében maszkosán, álarcosán. A lakodalomban részt vevő személyek pedig többnyire szöveges jeleneteket adtak elő, általában maszk nélkül. A hagyomány által kialakított lakodalmi mozzanatok sorában fontos szerepet kapott a játék, amelyben a lakodalomban részt vevők részint mint cselekvők, részint mint nézők bekapcsolódtak. Rendkívül fontos itt annak a hangsúlyozása, hogy a lakodalomban nemcsak felnőttek, hanem gyerekek is jelen vannak, s élénk részesei a lakodalom minden mozzanatának. A nézőknek a játékosokkal való kapcsolatát jól mutatja éppen a lakodalomban a temetés paródiája. Nagyszámú példa igazolja, hogy a játékot bemutató férfiak, gyakran idősebb komoly emberek a legnagyobb természetességgel játszanak, mondják el az obszcén prédikációt és mutogatják a falloszimitációt. Szoros kontaktus van a szereplők és a nézők között, mivel az obszcén, trágár beszédre, jelenetre egyébként nem kerülne sor. Ilyen jelenetekre csak megfelelő kapcsolat nyújt lehetőséget. Nyilvánvaló, hogy sajátos pszichikai szituációt teremt a játék, amelyben a szereplő és a néző azonos hagyománynak a részese, hordozója és képviselője. A nézők a játékosok megjelenését nagy érdeklődéssel várták. Nem a közönség megy a játék megtekintésére, hanem a szereplők mennek a nézőkhöz. A maszkos alakoskodásban a szereplő személyére is kíváncsiak a nézők, bár többnyire a jelenet alatt a játékos az inkognitóját meg tudja tartani. A játékosok és a nézők között a szobai játékokban különösen közvetlen a kapcsolat, mivel nincs színpad, a játékhely egybeesik a nézők tartózkodási helyével, a mulatóhellyel vagy a lakással. Gyakran párbeszéd alakul ki a játékosok és a nézők között. A vásárlási jelenetekben a vevők szerepét szinte kivétel nélkül a nézők alakítják. így valójában közös produkcióról beszélhetünk. A nézők aktív bekapcsolását a játékba a szereplők gyakran provokálják, sőt, bizonyos jelenetek a nézők aktivizálására irányulnak. A közbeszólások, a jelenetre, a maszkos alakokra vonatkozó megjegyzések eleven kapcsolatot mutatnak a nézők és a játékosok között. Számos játékban a nézők dallal, tánccal váltak a dramatikus szokás részeseivé. E téren semmilyen kötöttség nem volt, a játék a pillanatnyi körülményekhez igazodva alakult.