Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

a társadalmi rend egyenedenségeiért, dicsfénnyel övezte a nép és szívesen fogadta hagyományai körébe.

13 Német nyelvterületeken - így főleg az említett bajor területeken — népszerűek voltak a különböző rablójátékok, amelyek az előzőektől formában és tartalomban is lényegesen különböztek. A játékokban rendszerint kevés a szöveg, a maszkos alakok látszatharcot vívnak egymással, s a játékok gazdag látványos cselekménnyel rendelkeznek. A bajor területen ezek a nyári maszkos szokásokhoz tartoztak, s különösen figyelemre méltóak a laufeni és chiemseei tengeri rablójátékok. Allgäuban is előadtak rablójátékot, és főképpen Anhaltban és Thüringiában a nyári játékokhoz és szokásokhoz hozzá tartoztak a rablójátékok.

14 A betyárokra vonatkozó európai példák azt mutatják, hogy a betyár-alakok, népi hősök és a rabló, zsivány figurák különböző utakon jutottak a népszokásokba, a népi drámai hagyománykörbe. A karakterek is rendkívül eltérőek: a ténylegesen ellenálló, történetileg is létezett olykor pozitív hőstől a közönséges rabló alakjáig a legkülönbözőbb szereplők jelennek meg. A jelenet minőségében is jelentősek az eltérések: a dramatikailag jól felépített többszereplős énekes, párbeszédes színdaraboktól a szöveg nélküli, pusztán csak a figurát megjelenítő maszkos alakig számos változattal találkozhatunk. A betyárjátékok - rablófigurák - változatait csupán a téma jellege révén hozhatjuk kapcsolatba, illetőleg párhuzamba, s ehhez a különböző nemzeti sajátosságoknak, betyárvilágnak, rablótörténeteknek a hátterével való vizsgálata szükséges. A magyar betyár játékok és megjelenített betyáralakok a legszebb példái a belső alakulású, a népi ihletésű és szövegfogalmazásű színjátéknak és maszkos alakoskodásnak. Az ide tartozó jelenetek szépen illeszkednek a magyar betyárfolklór változatos és gazdag hagyománykörébe. Vásári szórakoztató^ vándor mulattató^ és a vásárt megjelenítő népi játékok^ A magyar vásárok néprajzával foglalkozó könyvek, tanulmányok, közlemények majd mindegyikében találunk utalást, olykor részletesebb leírást a vásárok szórakoztatóiról, históriásokról, bábjátékosokról, mutatványosokról stb. A vásár folklórjával az adatokat összegző tanulmányt olvashatunk.

1 Beható és részletes vizsgálat készült a históriásokról

2 és a képmutogatókról.

3 Jó áttekintést kapunk a vásári bábjátékokról és egyéb mutatványosokról is.

4 Idevonatkozóan történeti adatok is fennmaradtak a reformkori pestbudai vásárokról.

5 A vásárok néprajzának avatott kutatója, Dankó Imre több tanulmányban hangsúlyozza, hogy különösen folklór szempontból fontos a vásárok kulturális vonatkozásainak a vizsgálata.

6 A népköltészet és a szokások kutatói közül többen rámutattak már arra, hogy a folklór bizonyos műfajaira hatottak a vásári jelenségek, számos új stílusú ballada vásári ponyvatermékre vezethető vissza,

7 tréfás kikiáltások, árukínáló versikék, koldusnóták stb. szokások betétjeként bukkannak fel,

8 és magát a vásárt, az adás-vételt bemutató jelenetek a dramatikus szokáshagyományban elevenedtek meg.

9 így a vásárral összefüggő folklorisztikai anyagot két csoportba sorolhatjuk: 1. Vásári szórakoztatók, szórakozások (képmutogató, históriás, mutatványos, panoráma, panoptikum, bábjáték, céllövölde, szerencsejáték stb.).