Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

mondával került összefüggésbe, gyakran nem is egyedi, lokális monda áll a szokás mögött, hanem többnyire általánosan ismert mondai variáns. Jól mutatja ezt az is, hogy a hajdúszoboszlói szilveszteri és a zalaegerszegi húsvéti szokás egyik magyarázata azonos, egymással megegyezik. A törökökre vonatkozóan gazdag folklór hagyomány maradt fenn a szomszédos kárpát-medencei népek, illetőleg általában a közép-európai népek körében is. A törökökhöz kapcsolódó folklór emlékek különösen figyelemre méltóak a szlovák, a morva és a cseh néphagyományban. Úgy tűnik, a törököktől való félelem, amely igen erős volt Európában, alakította ki a velük kapcsolatos népköltészeti és népszokásbeli hagyományt. A tradíció ápolásához, illetőleg a török-hagyomány kialakulásához főleg a törökök ellen harcoló cseh, morva, szlovák katonák járulhattak hozzá, akik személyes élménnyel tértek meg otthonukba. A lírai és epikai dalokkal, a török alakjának a népköltészetben való megjelenítésével, jellemzésével több tanulmány behatóan foglalkozik.

16 Itt ezekre csak éppen utalunk. A török a cseh és a morva dramatikus szokások gyakori figurája volt. Megjelent a különböző játékokban, búcsúkor, a jeles napi szokáskörben, így pl. a Három Királyok járásában, a Gergelynapi ballagásban, a Miklós-napi felvonulásban, a farsangi játékokban és a pünkösdi királyválasztás alkalmával.

17 A török alakja megjelent az osztrák, a tiroli, a bajor néphagyományokban is. A népköltészetben, szólásokban és a népi játékokban megmaradt a rettegett oszmán emléke. Tirolban a különböző játékokban, a Brechtjátékokban, a Miklós-napi felvonulásban a vadember, a boszorkány és más ijesztő alakok társaságában a török is jelen volt. A barokk bábos betlehemi játékokban ugyancsak jelen voltak a törökök és velük együtt a mórok.

18 Huszárok, mórok, lovagok és mások társaságában a törököt alakító játékosok bajor területen is felbukkantak a dramatikus szokásokban.

19 Feltűnő, hogy török maszkos alakoskodók Dániában is megjelentek és a farsangi felvonulásban kaptak helyet.

20 Szlovéniában a „gamhéla"nevű állatalakoskodó játékban az állat hátán a töröknek öltöztetett bábu ült.

21 A gakciai lengyelek farsangi felvonulásában, az ún. Bekusy menetben a koldus, a drótos, a cigány, a cigányasszony, az ördög, a halál, a menyasszony, vőlegény, végrehajtó, rendőrtisztviselő, zsandár, íródeák, falovon lovagló paraszt stb. mellett haladt egy töröknek öltözött alakoskodó is.

22 A román népi dramatikus játékok gyakori szereplője volt a török.

23 Bukovinában a malanka néven ismert játékban a legkülönbözőbb maszkos alakok léptek fel, úgymint kecske, medve, ló, kozákok, lovasok, királyok, miniszterek, generálisok stb. és ezek között a törökök. Suceava, Bosanci és Pascani környékén ezt a játékot más elnevezés mellett törökösnek is nevezték. A játék résztvevői újév előestéjén, újév napján járták az utcákat, házról házra mentek, köszöntőt mondtak és táncoltak.

24 A lómaszkos játékok egyes változataiban a „lovon" töröknek öltözött játékos „lovagolt".

25 Néhol a Heródesjáték egyik szereplője török maszkos alak volt.

26 Mindezek a példák jól mutatják, hogy a török ember, a török katona alakja bekerült több európai népnek nemcsak a költészetébe, hanem a játékaiba, dramatikus szokásaiba is. A tradíció történelmi gyökerekből indult és táplálkozott. A törökök egykori hódításai, hatalmas területen való uralmuk, az európai népek félelme a török veszélytől, a törökkel kapcsolatos hagyomány alapját nyújtották. A fentiekhez hasonló szokások a törökök által uralt területeken a hódítás elmúltával alakultak ki. Arról nincsenek adataink, hogy a közveden veszély, a törökök elvonulása után milyen volt az ábrázolásuk, nyomban megjelentek-e a hagyományban, vagy csak később kerültek be a népszokásokba. Tulajdonképpen csak a múlt századi feljegyzésektől kezdődően látjuk a török alakját a népszokásokban. Következtetéseinket ezek és a recens anyag alapján vonhatjuk le. A játékok, jelenetek egy részében a török maszkos alak passzive van jelen, csak mint néma szereplő vesz részt a játékban. A magyar szokásokban általában fontos szerepet kapnak. A mádi szüreti felvonulásban különösen az előtérben állnak. Jelentőségük azáltal is hangsúlyt kap, hogy a felvonulás élén haladnak. A törökre, mint az egykori hódítóra leginkább a sárréti és a csongrádi