Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

orvos közli a násznéppel, határozottan állítva, hogy a vőlegény a szerelmi életre megfelel és a meny­asszonynak rövidesen gyermeke szüledk. 3 Másutt (pl. Zagorjeban) egy játékos a násznép előtt be­tegnek tetted magát. Ordít, jajgat, siránkozik, hogy mindene fáj. Megjelenik az orvos, aki tüzetesen megvizsgálja a beteget. Hallgatja a szívét, mellét, vérnyomást mér stb. A gyógyítás eredménytelen, a beteg meghal, azonban a falloszát (kukoricacső) kidugja a takaró alól és mint élő, mindig működő, a termékenységet, az életet továbbvivő testrészt mutatja az élőknek. 4 Balkáni területeken széles körben ismeretes, hogy egy szereplőt megölnek, akit egy másik sze­replő, az orvos-kuruzsló feléleszt. 5 A bolgár kukeri-)axék egyik alakja az orvos. Szerepe szerint azoknak a résztvevőknek a segítségére siet, akit a kuker-ek üdegelnek és betegséget vagy halált szimulálnak. 6 Az orvos a görög népi játékok gyakori szereplője. Thesszalia keled területéről való példák sze­rint a karácsony és vízkereszt közötd időben az álesküvői menetben a doktor szerepe az volt, hogy a gyakran elájuló menyasszonyt meggyógyítsa, életre keltse. 7 A magát halottnak tettető személy felélesztésére, az álbeteg meggyógyítására a görög játékokban mindenütt az orvos tesz kísérletet. Megvizsgálja a pácienst, a hozzátartozóknak tanácsokat ad és elfogadja a honoráriumot. A játékok többségében a menyasszony az álbeteg, de gyakran egy férfi tetteti magát halottnak, akit az orvos kelt életre. A látszathalál a valódi halál profüactiuma, az ébresztési aktus pedig a gyógyítás terapikus praktikáinak szatírája. 8 A román dramatikus játékok állatmaszkos jeleneteiben szerepel a doktor, aki a kecskét vagy a medvét támasztja fel. Gyakran ennek az alaknak öreg a neve. Némely medvés játékban az állat a tánctól kifáradva összeesik. A medvés ember megoperálja: felvágja a hasát, eret vág rajta. A medve megkönnyebbülten éled fel és a játékosok a nézőkkel táncolnak. 9 Az ún. hóka-játékban az orvos-felcser kukoricaszárral ad injekciót. Ott található a legtöbb szobai és felvonulós játék szereplői között. 10 Az orvos, kuruzsló, varázsló alakja széles körben előfordul a Kárpát-medence népeinek ha­gyományában. 11 Különösen nagyszámú párhuzamot találunk a kárpátaljai rutén és tovább általában a keleti szláv népi színjátszásban. Az orosz népi színjátékok orvos-kuruzsló alakjával részletesen foglalkozik Warner, EHzabeth. Tanulmányában áttekinti a teljes színjáték-repertoárt és megálla­pítja, hogy az orosz népi játékok orvosa részt vesz az újévi és a tavaszi termékenységi játékokban, amelyekben a kecske, ló, bika vagy valamilyen antropomorf alak halálát és feltámadását jelenítették meg. A komikus közjátékok központi figurája volt. Ezeket a jeleneteket a darabok felvonulásainak szünetében mutatták be, de a félhivatásos és az amatőr csoportok körében önálló játékká váltak. Állandó szereplője a vertyep-ntk és a Petruska-nak. Megjelenik a karácsonytól újévig terjedő idő­szakban bemutatásra kerülő maszkos játékokban is. A nagyobb, összetettebb színjátékoknak, pl. a Maximilian car-nak és a Lodka-nak is fontos szereplője. 12 A jelenet a doktor monológjával vagy a beteggel való párbeszéddel kezdődik. Részlet egy változatból: - Te ki vagy? — En vagyok az orvos-doktor a kőhíd alól való ördögpatikus. Kelést, tályogot meggyógyítok. Hozzám saját lábukon jönnek, de vissza már szánon viszik őket. Hát neked mi fáj, a fejed, a halán­tékod? - A halántékom. — A halántékodat satuba kell szorítani, fejedből lepényt csinálni, ajánlatos a patikusnak egy kis vodkát hozni. 13 Az orosz játékokkal kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az orvos rendszerint idegen nemze­tiségére, külföldi körútjaira Angliában, Hollandiában, Itáliában stb. szerzett tudományára hivatko­zik. Ismeretes olyan közjáték is, amelyben az orvos cigány, lengyel vagy francia. 14

Next

/
Thumbnails
Contents