Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Orvos-varázsíó alakoskodók^ Dömötör Tekla több tanulmányában érinti a népi színjátékok orvos alakjának a szerepét. Rámutat arra, hogy mind a magyar, mind az európai dramatikus hagyományban bőséggel ismeretesek olyan jelenetek, amelyekben orvosnak, kuruzslónak öltözött játékos egy álbeteg, többnyire álhalott feltámasztására tesz kísérletet. Felhívja a figyelmet arra, hogy ez az alak már az antik komédiákban is szerepel és a természeti népek kultikus játékaiban is megjelenik.

1 A dramatikus játékok kutatása jól igazolja Dömötör Tekla megállapítását a magyar népi színjátékokat illetően is. A közelmúltban még a recens hagyományból is nagyszámú adat bukkant fel az orvos-kuruzsló szerepéről. Az alábbiakban saját gyűjtésünk eredményéből mutatunk be példákat, s utalunk az idegen népek játékainak vonatkozó párhuzamaira. Az orvos-kuruzsló a magyar dramatikus hagyományban elsősorban a halottas játékokban szerepel, de ismeretesek önálló orvos-jelenetek is. A temetést parodizáló, az álhalottas színjátékok számos változatának orvosa dramaturgiailag is fontos alak. A jelenet eseménysorában az orvos megjelenése és szerepe fordulatot jelent, a cselekményt előreviszi, némelykor az ő ténykedése zárja le a játékot. A lakodalmi játékok repertoárjának legkedveltebb darabjában, a temetést parodizáló jelenetben az orvos az álhalott vizsgálata közben a játék komikus vonalában marad. A feltámasztásra tett kísérlete, az öltözet, a felszerelés (orvosi táska helyett retikül, koffer stb.), az injekcióstű kellékek (napraforgószár, nádszál, bot, hurkatöltő, a lázmérőt helyettesítő sörös-, borosüveg vagy pálinkásbutélia, az injekcióként használt timsós liszt stb.), a gyászolókat vigasztaló bárgyú, gyakran halandzsa szövege a nézők harsány nevetését váltja ki. Mozdulataiban, a vizsgálat akkurátus előkészítésében megfigyelhető az utánzás, a valódi orvos ténykedésének a megjelenítése.

2 Nem kétséges, hogy helyzetkomikum uralkodik a játékban, azonban a karakterizálásra, bizonyos jellembek jegyek kidomborítására is van törekvés. Az orvos alakoskodó elsősorban a szobai játékokban, így pl. a lakodalom, a fonó, különböző társas összejövetelek és munkaalkalmak (aratás, dohánysimítás, kukoricafosztás) szórakoztató dramatikus szokásaiban, valamint a farsangtemetés egyes változataiban jelenik meg. A telet-tavaszt, a meghalást és feltámadást megjelenítő játékoknak fontos alakja volt. Előfordult az ún. ítélkező, kivégző jelenetekben és a lómaszkos játékokban is. Ez utóbbiban a lovat vizsgálta, s nyugtatgatta a vásárlókat, hogy a ló egészséges és a nemi szerve is tökéletes. Az orvosnak a beteg vagy a halott nemi szervére irányuló vizsgálata, az arra való utalásai és megjegyzései a jelenet fallikus vonatkozását hangsúlyozottá teszi. Az orvos a páciens ágyékát fogdossa, a falloszimitációt mutatja, kijelenti, hogy működőképes. Némely változatban a beteg falloszát megoperálja, az azt helyettesítő kolbászt kiemeli és a menyasszonynak adja. Ebben a jelenetben az erotikus megnyilvánulás és a termékenységre való utalás teljesen egyértelmű. Ez funkcionálisan kitágítja az orvos szerepét és személyét az antik természeti népek kultikus rítusainak varázsló alakjai közé sorolja. A komikus orvos alakja a legszélesebb körben előfordul az európai népek játékaiban. A kezdedeges drámai jelenetek népszerű szereplője, aki a legkülönbözőbb alkalmakkor jelenik meg, és gyógyító, életre keltő tevékenysége a valóságos orvos paródiájaként mindenütt nagy érdeklődést vált ki a nézők körében. A horvát lakodalomban (Sinj vidék) a vőlegényt az orvosnak öltözött alakoskodóval vizsgáltatják meg, hogy alkalmas-e a házastársi, férji kötelességek teljesítésére. A vizsgálat eredményét az