Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Játék, és maszk, IV. 11\ A medvejátékokra (medve^sa komegyija) vonatkozó adatokat tekintve úgy látjuk, hogy a néphagyományra a medvealakoskodás nem jellemző. A példák elsősorban a medvetáncoltatásra mutatnak, s nem a medvét alakító személyek játékára. S bár a medvével kapcsolatos kuldkus hiedelmek széles körben ismeretesek a keled szláv népeknél, nem bizonyítható, hogy a medvejátékok eredete a medvekultuszra vezethető vissza, amint azt a szovjet régészek és folkloristák hangsúlyozzák, kapcsolatba hozva az agrárkultusszal is, amelyben a medve más állat mellett a termékenység szimbóluma.

84 Ha meg is állapítható egy hajdani medvekultusz, a medvemaszkos játékok nem arra, hanem a későbbi medvetáncoltatásra, a hivatásos mulattatók, a s^komorohok hatására vezethetők vissza. Vagyis valójában; a medvealakoskodás elsősorban az állat külsejének, viselkedésének az utánzása, olyan mimikus játék, amely sajátos, kuriózumjellegű, „életképet" jelenít rneg. A nyugad szláv népek közül elsősorban a morva, a cseh és lengyel hagyományaiból ismeretesek példák a medvemaszkos játékokra. Feltűnő azonban, hogy a magyarokkal szomszédos szlovákok szokásaiban a medvemaszkos játékok sporadikusan fordultak elő. Kelet-szlovákiai területről ismeretes néhány példa a medvének öltözött játékos megjelenésére a téli ünnepkörhöz — főleg a farsanghoz — kapcsolódó szokásokban. Magyar és más változatokhoz hasonlóan a medvét szalmakötéllel körülcsavart legény alakította, akit házról házra vezettek és adományt gyűjtöttek. Néhol a medvét úgy alakították, hogy a játékos nagy, méreten felüli ruhát vett magára és azt szénával, szalmával vagy szecskával tömték ki. Liptói falvakban a lakodalmi szokásokhoz kapcsolódva is felbukkant a medve alakja. A lakodalmi menet élén az ifjú pár előtt egy medvemaszkos alakot vezettek.

85 A cseh néphagyományban — cseh kutatói vélemény szerint — a medvemaszk a legősibb állatmaszkok közé tartozik. Egészen a 18. századig a játékosok valódi medvebőrbe öltöztek és csak később változott meg az állat megjelenítése. Az újabb forma napjainkig ismeretes. A játékos kifordított bundát vesz magára, a ruháját szalmával tömik ki, vagy szalmakötéllel csavarják körül. Ehhez kapcsolódik a pohfebenaf alakoskodás.

86 Morva és cseh területeken a szalmába burkolt vagy más módon megjelemtett medvemaszkos alakoskodó a farsangi játékok kedvelt figurája volt. A medve többnyire más maszkos alak társaságában jelent meg. A felvonulók, a házról házra járók csoportjában a %sidónak, koldusnak, fésűsnek (hfebenar), kéményseprőnek, huszárnak és természetesen medvetáncoltatónak öltözött alakok vettek részt. A játékosok különböző tréfákkal szórakoztatták a nézőket. A medve morgott, dörmögött, ugrándozott és ijesztgette az embereket. A játék etnológiai szempontból rendkívül figyelemre méltó mozzanatokat őrzött meg. Több példa szerint a medvét a jelenet végén megölték. Nyíllal vagy puskával lelőtték. A medve a földre zuhant, majd — néhol - eltemették, azaz a játék kocsmai mulatozással zárult. A halottas játékok körébe sorolható jeleneten kívül rendkívül fontosak azok a kultikus vonatkozások is, amelyek a termékenységvarázslással állnak összefüggésben. E tekintetben különösen fontos tárgyi kellék volt a fallosz imitáció. A hiedelem szerint a medvét borító szalmának a baromfiültetésnél varázsereje van. Ha a medvével táncolnak, jó lesz a kender- és a lentermés.

07 Mindezek funkcionálisan túlmutatnak a játék szórakoztató jellegén. A medvemaszkos játékok nagy népszerűségét mutatják a lengyel példák is. A többnyire táncoló medve-alak - nied^mied^ — az előzőekhez hasonlóan szalmába vagy bundába van burkolózva. Előfordult, hogy az állat utánzásához medvebőrt használtak.

88 További szláv nyelvterületről is említhetünk példákat a medvemaszkos alakoskodásra. A medvemaszk rendkívül népszerű volt Délnyugat- és Észak-Bulgária területén, de más területeken (pl. Thrákia) is ismeretes.

89 Az állat alakításában realisztikus, sőt, naturalisztikus törekvések figyelhetők meg. Gyakran a kukeri játékban jelent meg. Játékával nemcsak szórakoztatta a nézőket, hanem esztétikai élményt is nyújtott azokban a változatokban, amelyekben a játékos hűen utánozva játszotta el a medve szerepét.

90