Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Az emberi kultúra kezdetéig hatoló kutatók a teriomorf maszkok kialakulását — barlangi falfestmények alapján — a paleolidkumig vezedk vissza. Állatmaszkokat viselő embereket ábrázoló rajzok keletkezése a dél-franciaországi sziklabarlangokban megközelítőleg az időszámításunk előtd harmincezer—dzenháromezer évekre tehető. Annak ellenére, hogy a barlangfestményeken a maszkok nincsenek olyan pontosan kialakítva, mint az állatok képmásai, az ábrázolások egyértelműen állatmaszkokat mutatnak, és összefüggésben állnak a vadászaton alapuló kultúrával.

1 A vadászott állat - a maszk kialakulásának kezdetén - fontos szerepet töltött be, s ez indítékul szolgált a megörökítésre, majd az állattal való azonosításra, átlényegülésre. Feltételezhető - a természeti népektől való analógiák igazolásul szolgálnak -, hogy a vadállat elejtésére törekvő ember az állatmaszkkal nemcsak egyszerűen az utánzás elvét érvényesítette, hanem bizonyos mágikus tevékenységet is végzett. Mivel az ember és az állat közötti kapcsolat a totemisztikus elképzelések következtében szoros volt, a teriomorf maszk az ember számára az átlényegülés eszköze lett. Erre mutat az is, hogy állatmaszkban jelentek meg olyan személyek is, akik nem vadásztak.

2 Az ősök kultusza került fokozatosan előtérbe, amikor már az egyén a maszkkal magasabb erők birtokába igyekezett jutni. Ez a törekvés az állattá való maszkírozás révén megtalálható mindenütt a totemisztikus népeknél.

3 A vadászó életmóddal szorosan összekapcsolódtak az állatmaszkok. Ezt a természeti népek kultúrája bőséges példával igazolja. Az észak-amerikai indián törzseknél a legkülönbözőbb állatokat jelenítették meg: medvéket, farkasokat, bölényeket, antilopokat és madarakat. Mexikó puebló indiánjai a maszkos táncok évente szabályosan ismétlődő ünnepein szarvasoknak öltöztek, négykézláb mozogtak és az állat mozdulatait utánozták. A yukatáni bennszülöttek harci maszkként fából készült tigris-, oroszlán- és farkasmaszkot viseltek. Az aztékok isteneiket részben állatokként ábrázolták.

4 Az alaszkai eszkimók kultikus táncaiban fontos szerepet kaptak az állatmaszkok.

5 Az eszkimóknál a maszkok olyan időszakra emlékeztetnek, amikor a lények kívánságuk szerint akár emberi, akár állati alakban megjelenhettek. A sámánizmus birodalmában a segítő szellemet, amelynek nem kell szükségszerűen ős-szellemnek lenni, gyakran állatmaszkban jelenítették meg.

6 A példák bőséggel sorolhatók mindazokról a területekről, ahol a vadászéletmód fennmaradt, így az említetteken kívül Afrikában, különösen Nyugat-Afrika és Szudán közötti határterületeken alkalmaznak állatmaszkokat. Általában megállapítható, hogy az afrikai maszkok jelentős csoportját az állatmaszkok alkotják.

7 Az ázsiai kultúrákban is jelentős szerepük volt az állatmaszkoknak. Kínában lovat, bivalyt, kakast jelenítettek meg. Ceylonban (Sri Lanka) tehén-, rinocérosz-, krokodil-, sakál- és tigrismaszkok voltak ismeretesek. Japánban a mulatságokon madárkosztümös táncosok léptek fel. A felvonulásokon róka- és oroszlánmaszkban jelentek meg. Jáván (Indonézia) vadállatoknak öltözve harcoltak egymással.

8 Ha az európai maszk-tradícióra tekintünk, akkor nyomban megállapítható, hogy Európa népeinek szokásaiban és színjátékaiban úgyszintén előfordulnak különböző állatmaszkok. Néhány állatmaszknak különösen jelentős hagyománya van és nagy területen ismeretes Európában. Ezeket a maszkokat aligha lehet kapcsolatba hozni az Európán kívüli népek, különösképpen pedig a természeti népek állatmaszkjaival. Bár gyakran meglepő formai hasonlóságot figyelhetünk meg az állatokat utánzó jelmezekben, azonban a lényegesen eltérő kulturális szintek funkcionális összevetésére nem adnak alapot. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a természeti népek állatmaszkjaira vonatkozó maszkteóriákat, mivel azok fontos kiindulási alapul szolgálnak az európai állatmaszkok megértéséhez. Az európai állatmaszkok magyarázatánál a kutatók gyakran a kérdéses állatnak az illető népnél való megjelenését tekintették elsődleges szempontnak. Ez kiinduló álláspontként kétségkívül