Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

előtt nyilvános tárgyalást tartottak felette. A halálra ítélt bábut elégették.

12 A bajor Majnavi eleken az álbírók elé állított szalmabábut hibáztatták mindazért a szerencsédenségért, bajért, kárért, amely a faluban és a földeken történt. Ezért mint bűnbakot elégették.

13 Provence-ben egy bizarrul felöltöztetett bábut állítottak bíró elé. A halálra ítélt vádlottat megkövezték és a tépett maradványait vízbe vetették.

14 Ardenben a kivégzendő személy egy legény volt, akit vaktölténnyel „agyonlőttek".

13 A bírók, ügyvédek és védők szereplésével halálra ítélt személy, bábu vagy tárgy elégetésének, felakasztásának vagy vízbe vetésének a szokása széles körben ismeretes volt dalmát területen, az Adriai-tenger mellékén.

16 A játék párhuzama az újgörög hagyományban is ismeretes volt. A rabot azzal vádolták, hogy meggyilkolt egy disznót. Az álbíró a vádlottat halálra ítélte.

17 Az ítélkező játékok nagyszámú változata ismeretes a kárpát-medencei népek lakodalmi szokáskörében. A magyarországi szlovákok lakodalmában a magyar palóc hagyományhoz hasonlóan egy rabot bírósági ceremóniával halálra ítéltek. A teljesebb változatok szereplői: tolvaj, bírók, pap, hóhér, siratok és sírásók. Az ek'télt fejére cserépfazekat tettek, és a hóhér fej gyanánt azt ütötte szét. A játék temetési paródiával ért véget.

18 Hasonlóképpen közeli párhuzamot mutat a palóc ítélkező játékokkal a szlovák apóégetés (pálenie deda) szokása. A lakodalom vendégei közül egy férfi ruháját szalmával kitömték vagy szalmakötelekkel körülcsavarták. Egy másik szereplő terhes asszonynak öltözött. Egy harmadik a hóhér szerepét látta el. Az apót azzal vádolták, hogy teherbe ejtette az asszonyt, ezért halálra: fej vesztésre ítélték. A hóhér az elítélt fejéről a kardként használt tilolónyelwel leütötte a cserépfazekat. Egy másik változatban álpap is szerepelt, aki a szalmakötelekkel körültekert és láncon vezetett elítélttel és a kísérő vendégekkel házról házra járt. Mindenütt táncoltak és daloltak. Többnyire szalonnaadományt vagy egyéb élelmet kaptak. Amikor a falut bejárták, kimentek a rétre, ahol a pap prédikációt tartott, s közölte az elítélttel, hogy lefejezik és azután eltemedk. A prédikáció után letépték róla a szalmát, korommal befeketítették az arcát, fazekat tettek a fejére, amit a fejéről tilolónyelwel leütöttek, azaz kivégezték. Néhol az elítéltet szalmabábu helyettesítette.

19 Szláv példák szerint előfordult, hogy a vc31egényt vagy a násznagyot ítélték halálra. Dalmáciai lakodalomban bírót választottak, aki ítélkezett a vőlegény felett. A vőlegény megszökött, s azután „holtan esett össze", de a kádi életre keltette. A magyar hagyományban is ismeretes akasztási jelenet párhuzamaként említhetjük a közép-boszniai mohamedánok szokását, amelyben az ifjú férjet az apósa házánál a lakodalom utáni első látogatáskor megkötözik, s elvezetik, hogy „felhúzzák". A vőt azonban az anyósa kiváltja. Az orosz lakodalomból ismeretes példa szerint tréfás bírósági ítélettel a násznagyot ítélték halálra. Egy vőfély hóhérnak öltözött, derekára szalmából font korbácsot kötött. Az elítéltet deresre fektették, s a hóhér a szalmakorbáccsal „halálra" verte. A litovi lakodalomban a halálra ítélt násznagy helyett az őt jelképező szalmabábut akasztották fel.

20 Az állatot megölő játékokra — elsősorban a kakasütésre — az előzőekhez hasonlóan nagyszámú párhuzam ismeretes a kárpát-medencei népek hagyományából. Különösen bőséges változatok fordulnak elő a magyarországi, erdélyi németek, általában a szlovákok, továbbá a csehek, a németek és a franciák szokásaiban. A hatalmas idegen anyagból csak a lakodalmi hagyománykörből említünk néhány, a magyar játékokkal meglepően megegyező és bírósági ceremóniával párosuló párhuzamot. Az interetnikus kapcsolat tanulságos példáját mutatja a gömöri szlovákok bírósági paródiája. Lakodalom alkalmával egy földbe vert karóhoz kötötték a kakast. Egy bíró a kakas vétkeit felolvasta vagy elmondta, és büntetésül halálos ítéletet hirdetett ki. A kakast a szalmapap „előkészítette" a halálra. Ezt követően pedig a hóhér karddal lefejezte. Privigye környékén a kakast zsinegre kötve a lakodalmas nép és zeneszó kíséretével az utcára vitték. Az utcán bíráskodtak felette és halálos ítéletet mondtak rá. A hóhér szemét bekötötték. Kardjával addig vagdalászott, amíg a kakas fejét lemetszette. A fejet győzelmi jelvényként kardjára tűzte. Zólyomban a kakast egy póznára tették. Fejét a násznagy zsineggel tartotta. Az első vőfély feladata volt, hogy a kakast megfossza fejétől.