Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.
Ez minden kétséget kizáróan a vegetáció kultuszából ered, egészen pontosan abból a hitből, amely szerint a vegetáció szellemlénye minden évben megszületik és elpusztul. 22 És ezen a ponton kapcsolódnak azok a népi játékok, amelyekben a halál, a temetés, a feltámadás és az újjászületés mozzanatai figyelhetők meg. Ezek a játékok felvetik az ősök és a vegetáció kultuszának az emlékeit, amelyek egyes szokásokban világosabban, másokban halványabban jutnak kifejezésre. Sok játékban olyan erős változások következnek be, hogy bennük aligha lehet ma már a korábbi állapot tükröződését megfigyelni. A már megváltozott játékokból további újabb játékok alakultak és olyan variánsok jöttek létre, amelyeknek az ősi alappal alig, vagy nagyon áttételesen van kapcsolata. A rítusok a fejlődés során népi játékokká alakultak, bennük a mágikus vonások csak egyes motívumok csökevényes részleteként figyelhetők meg. Azonban még ezeket az elemeket is egyre inkább kiszorították a realitással összefüggő jelenetek, olyannyira, hogy a mágikus célzatosság teljesen eltűnt. 23 A rítus a játéknak adta át a helyét. A rítus cselekvés játékká alakulásának folyamata legjobban a keleti szlávok Kos^troma (Kos%truba, Kos^trub, Kos%trobunyká) néven ismert játékában követhető nyomon, amelyről fentebb már tettünk említést. Ezt az orosz kutatók a népi színjátszás olyan sajátos példájaként említik, amely jól mutatja a szertartásnak, a rítusnak színielőadássá való fejlődését. A cselekménysorozatban a megjelenített esemény olyan folyamaton megy át, amely a rítust teatralizált jelenetté változtatja. A rítus az epizódok beékelődésével, közjátékszerű jelenetekkel teljesen átalakult. 24 A Kóseromat egy leány alakítja. A szerep szerint mozduladanul fekszik, haldoklik. Asszonyok, lányok táncolnak körülötte. A súlyos beteg Kos%troma mellett egy asszony a kender, a len vászonná való feldolgozásának munkafázisait utánozza. A beteg Kos^troma a munkafolyamatok végén, amikor a vászon „elkészül", meghal. Jajveszékelve siratják és eltemetik. 25 A halál és a temetés mindegyik változat lényeges eleme. 26 Több változatban a munkafolyamatot is utánozták: gereblyélést, boronálást, vetést, kapálást, kévekötést, betakarítást, cséplést és őrlést. A komédiává alakult játékok középpontjában azonban már csak a „hős" halála, eltemetése és feltámadása áll. Néhol a Kos^tromát alakító személyt deszkára vagy teknőbe fektetik és a folyóhoz viszik. Az ilyen változatokban a temetés adja a fő attrakciót. Sok helyen a Kóseromat egy lányruhába öltöztetett szalmabábu „alakítja". A bábut teknőbe teszik és sírással, jajgatással a tóhoz vagy a folyóhoz kísérik és a vízbe dobják. Más változatok szerint a Kos^troma-Kos^truba bábut a földbe temetik. A játékká, a temetés paródiájává alakulást mutatja az, amikor már megjelenik a papot alakító játékos, aki gyékényruhájával a pap miseruháját utánozza, s egy másik szereplő füstölőként egy bocskort himbál a kezében. Az ilyen jeleneteket rendszerint harsány nevetés kísérte, sőt bizonyos erotikus fesztelenségre is vannak adatok. 27 A Kosttfrowoval, Kos^trubaval kapcsolatos játékváltozatok eredetéről és funkciójáról a legkülönbözőbb magyarázatok alakultak ki az orosz, illetőleg általában a szláv kutatók körében. Tekintették a Kóseromat mitikus lénynek, a tél—tavasz megszemélyesítőjének, meghaló és feltámadó istenségnek, a vegetációs erő szimbólumának, kapcsolatba hozták a Morena-Marenavú, az ősök kultuszával stb. A halál és a temetés különösen nagy hangsúlyt kapott a különböző teóriákban. A temetést utánzó játékok fő formáira az európai népek körében bőséggel vannak párhuzamok. A szokás értelmezését illetően a nem szláv hagyományt vizsgálók körében is a legkülönbözőbb, szinte országonként eltérő magyarázatok születtek. Néhány nézet általánosan ismert. így pl. az, amely szerint a temetési játék a vegetáció pusztulásával függ össze, illetőleg az évszakváltozás fejeződik ki benne. A középkori haláltánc hagyománykörének a hatását is hangsúlyozzák. Az adatok sokasága bizonyítja, hogy a halottas játékokba különböző szokáselemek, hiedelemmotívumok kapcsolódtak. Hasonló témakörű szokásokkal, játékokkal kontaminálódtak és új részletekkel bővültek (pl. az egyházi szertartás utánzása). (A halottkultusszal és a halottas játékokkal külön fejezetben foglalkozom.)
