Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.
fatuskót húztak, vagy többnyire csak a farsangi felvonulás menetében húzták a farönköt annak jeléül, hogy a faluban azon a farsangon házasságkötés nem volt. A játékok egyes változataiban a tuskót nők húzták. 15 Az ekehúzás és kapcsolatosan a tuskóhúzás szokására a szomszédos népek közül elsősorban az osztrák (német) és a délszláv hagyományból ismeretes bőséges párhuzam. Az ekehúzás, tuskóhúzás nagy múltra tekint vissza az osztrák területeken. A történeti példák szerint a 15. században és később még a 17. században is lányok vagy legények ekét húztak végig a helységen. Figyelemre méltó, hogy ez időben ekehúzásról szólnak a források. Vannak azonban korai adatok arra is, hogy az ekét fatuskó helyettesítette. 16 A tréfás játékká alakult ekehúzás ereded funkcióját a délszláv és a keleti szláv szokások századunkig megőrizték. Szlovén szokás szerint legények húztak egy faekét. Házról házra jártak és az udvaron barázdát szántottak. A felhasított földbe magokat vetettek. 17 A hasonló bolgár rituális szántásban és vetésben az egész közösség részt vett. A szokás termékenységvarázsló funkcióját egy fából készült, pirosra festett fallosz is mutatja. 18 A rítus-jelleg a keleti szlávok hagyományában is jól megfigyelhető. Az ekehúzás a keleti szlávok körében rendkívül nagy területen ismeretes volt. Az ekét a karácsonyi—újévi ünnepkörben vitték a szokás résztvevői. Az ekével a hóban szántottak és magokat vetettek. A játékosok a házakba is betértek, ahol a szántást, a vetést és a kaszálást imitálták. A szántás rituális funkciójára mutat az a példa, amely szerint ha a nagy hó miatt sem az utcán, sem az udvaron nem lehetett szántani, akkor az ekét a padlásra vitték, és a padlás földjén húzták végig. 19 Az ekehúzás tuskóhúzássá alakult változataira az ukránok köréből vannak példák. A mas^knyica (húshagyóhét) hétfőjén azoknak a lányoknak a kezéhez, akik nem mentek férjhez, illetőleg a nődén férfiak kezéhez egy fatuskót [klódkd) kötöttek. A rítus elvesztését és a játékká válást mutatja az eseményt lezáró táncos mulatság is. 20 Az ekehúzással kapcsolatos mozzanatok jól megőrizték a játék eredeti funkcióját, a termékenységvarázsló mágikus szántásnak az emlékét. A játékká válás folyamata minden bizonnyal'már akkor megindult, amikor olyan szokáskörben jelent meg, amelyben elsősorban a játékok domináltak. A tél—tavaszi időszak, a farsangi hagyománykör szórakoztató szokásai a rítuscselekvéseket fellazították és fokozatosan játékká alakították. A cselekmény rítus jellege egyre inkább háttérbe szorult és kialakultak azok a mozzanatok, illetőleg formák, amelyek funkcióiban és megjelenítésben is új szokást hoztak létre. A rítusok évszázadok, évezredek folyamán lényeges változáson estek át. Azonban a legerősebb változásban is fellelhetők az eredeti elemek. Ebben az összefüggésben tanulságos lesz egy újgörög példa kultusz—rítus-játék fejlődési vonalára hivatkoznunk. Ebben a játékban sajátos formában jelenik meg az ekehúzás rítusa. A Kalogheros néven ismert játék két maszkos főalakja állatbőr öltözetben és maszkban jelenik meg. Az egyik nyilat, a másik fallosz alakú botot tart a kezében. Egy öregasszonynak öltözött játékos fabábu gyermeket hordoz. A cigánymaszkos alakoskodók ekevasat készítenek. Házról-házra járnak. Egy jelenet szerint az egyik Kalogheros feleségül vesz egy álmenyasszonyt. A másik lelövi. A halottat életre keltik. Ezt követően ekét húznak, gabonát vetnek, bő termésért fohászkodnak és a cselekménysort tánccal zárják le. 21 Ez a példa kiválóan mutatja a kultusz, a rítus és a játék összefüggését. A kutatók rámutattak arra, hogy a Kalogheros játék Dionysos kultuszára vezethető vissza, sőt eredete a kezdedeges földművelő kultúra homeopatikus mágiájában kereshető, amellyel az emberek a természet erőit igyekeztek befolyásolni. Ezt az erőt később megszemélyesítették, s Dionysos, illetőleg más istenség nevét vette fel. Dionysos életét az ősi mitológia ugyanúgy írja le, mint ahogy a Kalogheros játék bemutatja. Dionysos először mint bölcsőben fekvő gyermek jelenik meg. A mítosz szerint az istent üldözik és meggyilkolják. Halála azonban csak szükségszerű feltétel volt ahhoz, hogy tavasszal feltámadjon.
