Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

Italt kapnak a disznótori alakoskodók. S peremié, Bács-Kiskun m. vagy padlóján elhelyezkedett, rossz cserepet drótozott, pléheket kalapált, olykor a cserépben vitt hamut a földre öntötte, vagy „véledenül" a kíváncsi nézőkre hintette. A genre jelenetekhez kapcsolhatók az idegen nemzetiségű vándor embereket megjelemtő alakok. A vándor drótostóton kívül a disznótorban előfordult még a csecsebecséket áruló bosnyák, a medvét táncoltató román és a történeti folklór hagyományból színre lépő turbános török}

56 A disznótori maszkosok között megjelent a fehér leples alak is. Ez rendszerint kísértetet, halált jelenített meg. A játékos az arcát vastagon belisztezte, krumpliból fogakat készített, s lepedőbe burkolózva ment be a házba. Más változat szerint fehér rongyból a játékos kezén fejet formáltak, arra szájat, orrot és szemet festettek. Az alakoskodó lepedővel leterítve, a halál-maszkot magasra emelve jelent meg a kísérőivel a disznótoros házban.

157 A palóc falvakban a fehér leples alakoskodók tökből csináltak álarcot. A főzőtökön orr-, szem- és szájnyílást vágtak, égő gyertyát helyeztek a tökbe, a játékos ezt fejmagasságban tartva, lepedővel letakarva, körbecsavarva mint halott vagy mint kísértet jelent meg. A tökmaszkos alak más alkalmakkor is gyakran előfordult.

158 Néhol a fehér leples alakoskodó arra késztette a disznótor ifjú vendégeit, hogy térdeljenek le és imádkozzanak. Ilyenkor Miatyánk vagy Üdvözlégy travesztiát kellett a játékos után sorról-sorra ismételni.

159 A disznótori alakoskodók körében - az antropomorf maszkoknál sporadikusabban - felbukkan néhány jellegzetesebb teriomorf maszk is. A felvidéki magyarok, s általában a palócok körében kedvelt disznótori állatmaszk volt a kecske. Egerszögön (v. Abaúj-Torna m.) - Viga Gyula közlése szerint - a kecskealakoskodás a disznótori vacsorához kapcsolódott, de ezek a pacurkák megjelentek a fonóházakban is. A kecskét alakító játékos fejére levágott kecskeszarvat erősítettek vagy ehelyett libaszárnyakkal utánozták az állat szarvát. A játékos négykézlábra ereszkedett, vagy előrehajolva egy görbebotra támaszkodott. Egy kifordított bundával takarták le. A kecskét a gardája vezette. 156 S. gy: Ujfehértó, Hajdúdorog, Sáránd, Kaba, Konyár, Derecske, Putnok, Hét, Fony, Arka. Egy poroszlói példa szerint orosz asszonynak öltöztek. Nagy László közlése. Zagyvarékason vándor üveges is megjelent. Demeter Tibor feljegyzése.; A törökhöz lásd még: Tálasi István: Kiskunság. Budapest, 1977. 311 kk.; Az oláh asszonyhoz: Katona Imre: Sárköz. Budapest, 1962. 162. 157 Rúzsa, Pitvaros (Csongrád m.): Felföldi László: i. m. 473. 158 Ujváry Zoltán: A temetés paródiája. Debrecen, 1978. 157. kk. 159 Alsószuha, Alsóvály, Beje, Hubó (v. Gömör m.), s. gy.; Pusztafödémes (v. Pozsony m.), Lackovits Emőke gyűjtése.