Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

Uval vontatott táncos-kerék. Mád, Borsod-Abaúj-Zemplén m. Tokaj-Hegyalján a szőlőművelés szokáskörében találjuk a kerekenforgó bábukat, a táncos-kereket. Mádon a Kapás Társulat felvonulásán, az 1930-as évek elején még farsangkor,

119 1945 után, s így amikor magam is megfigyelhettem 1967-ben, a szüreti felvonulás figurái voltak a kerékre szerelt bábuk. Egy szekérkerékre egymás kezét fogó férfi- és női ruhába öltöztetett bábut erősítenek. A kereket a kerékagyba helyezett tengelyvéggel egy rúdhoz kapcsolják. A rudat pedig egy eketaligához kötik s ezt a szokatian „járművet" egy lóval húzatják. A vízszintesen fekvő keréknek a menet során váltakozva az egyik, majd a másik széle kerül a földre, illetve emelkedik fel, amelynek következtében á bábuk körbeforgó táncoló pár benyomását keltik. A táncos-kerék előfordulására a magyar nyelvterületen csak elszórtan találunk példákat. Elsősorban a peremterületeken fordul elő, illetve ott, ahol idegen nemzetiségűek élnek. Egy 1847-ből való írás megemlíti, hogy némely helyen rongyokból férfi- és nőalakot készítenek, azokat egymásba fogódzva rákötik egy lefektetett kerékre, „s úgy alkalmazzák, hogy minél sebesebben hajtatik az eléje fogott ló, a kerék annál sebesebben fordul, s rajta a két alak, mintha táncot járna, ezt nagy tömeg csodáló követi kurjongatva, végre az alakok széthullanak, s azzal a komédiának is vége van."

120 Bár a szerző erről a játékról konkrétan nem írja, hogy milyen közösségből való, de a közvetlenül előtte ismertetett szokásról megírja, hogy a hazai németek hagyományában ismeretes. A cikkben említett több német példa nyomán feltételezhető, hogy a táncos-kereket is a német hagyományból mutatja be. A palóc hagyománnyal kapcsolatban említettük a bakkus^ok napját. Talán nem véletlen, hogy ezzel összefüggésben kerül elő a táncos-kerék Ipolytarnócon. Farsangkeddjén, a bakkus^ok napján előfordult, hogy egy kerékre szerelt menyasszony és vőlegény bábut húztak végig a falun.

121 A táncos-kerék készítése egy személy nevéhez kapcsolódik, s lehetséges, hogy csak ennek az egyénnek a kezdeményezése nyomán került a farsangi felvonulásba, mert mint megtudjuk, a forgó menyasszonyt és vőlegényt „többször emlegették". A szokásra más palóc területről részletesebb adataink nincsenek, s a kapcsolatot illetően ugyanazt mondhatjuk el, mint fentebb a bakus^, bakkus^ problémával. A párhuzam irányát jól mutatja a mátyusföldi Zsigárd (Pozsony m.), ahol úgyszintén farsangkor készítették a táncos-kereket a menyasszonnyal és a vőlegénnyel. A résztvevők az öreglegények 119 Hegyaljai Kiss Gé%a: i. m. 120 .4././Népszokások. Honderű, V. 1847. 93. 121 Manga Jánor. i. m. 111-112.