Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

vizsgálatához helyszíni megfigyeléseim nyomán a mádi szüreti felvonulásról, maszkos alakokról és a tokaji játékokról nyújtottam áttekintést.

100 Szüreti felvonulásokat és táncmulatságokat a magyar nyelvterület számos olyan településén is tartottak, s rnég napjainkban is tartanak, ahol a szőlőkultúrának már alig vagy egyáltalán nincs jelentősége. A példákból úgy tűnik, hogy a szüreti bál, s az azt megelőző felvonulás a nyári és őszi munkákat lezáró, a téli időszakot megelőző, jelentősebb alkalom volt elsősorban az ifjúság szórakozására, mulatságára. A szüret periódusához, az ősz végéhez kapcsolódó felvonulások, mulatságok különösen a századfordulót követő években — rendszerint valamilyen egyesület, testület kezdeményezésére — széles körben elterjedtek. Evdzedek alatt bizonyos hagyományos rend alakult ki a szüred felvonulásokon, mulatságokon. Hajdúszoboszlón a felvonulók élén lovasok haladtak. Utánuk szekéren — a második világháború előtt — magyar ruhás leányok és legények. Az ünnepi díszbe öltözött, arcukat korommal, festékkel bekent — többnyire suhanc-alakoskodók követték. Rossz fazekakkal nagy lármát csaptak, ostorral pattogtak, visongtak, kurjangattak. A menet végén rossz taligával egy cigány embernek vagy koldusnak öltözött alakoskodó haladt. A résztvevők végigvonultak 100 Ujváry Zoltán: Varia folkloristica, Debrecen, 1975. 70-92.; Ujváry Zoltán: A török alakja a magyar dramatikus népszokásokban. A debreceni Déri Múzeum Evkönyve, 1971. Debrecen, 1972. 420 kk. Bugyi-talyigásfelesége és a tolyus. Balmazújváros, Hajdú-Bihar ?n. Bugyi és kompániája a talyiga kiesett kerekét „szereli". Balmazújváros, Hajdú-Bihar m.