Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
a főúton, mintegy jelezve a lakosságnak, hogy a szüreti mulatság megkezdődött, s este táncos összejövetel, bál lesz. A szüred felvonulás lehetőséget nyújtott az alakoskodásra, különböző tréfákra, közönséget szórakoztató mozzanatokra. Az előkészületekkel és a felvonulással kapcsolatban bizonyos cselekvések országszerte megegyeztek. A szüret előtt az ifjúság csőst(legényeks.t és csos^/ányokat, valamint bírót és bírónk választott. Megbeszélték a felvonulás résztvevőinek, szereplőinek a feladatát, s felkészültek a felvonulásra. Néhol — pl. Vámosmikolán (Pest m.) — a felvonulás előtt a kisbíró egy cifra, rongyos ruhába öltözött bohóc kíséretében járta az utcákat és hívta a lakosságot a táncmulatságba: Közhírré tétedk, igen dsztelt népünk, Nemsokára vidám szüretünkbe lépünk, Mulatni jöjjenek ifjak és vénecskék, Magyaros ruhába, úgy leszünk szépecskék, Jövedelmünk pedig nem fog veszni kárba, A maradvány fordíttatik az új orgonára, Mert a régi öreg, csak úgy nyöszörög már, És itthagy minket, mint oláhokat szent Pál. A felvonulás menetében csős%/egények, csős%leányok haladtak. Hintán ült a bíró és bíróné. Ökrös fogaton szőlőkoszorúkkal díszített hordókat vittek, egy szekéren maszkos alakoskodók ültek: cigány, drótostót, ablakostót, bohóc és más alakok. A drótostót kérdezgette az embereket: — Nem láttad az enyim bácsit valahol? Az alakoskodók le-leugrottak a szekérről, s tréfálkoztak a nézőkkel, ijesztgették a gyerekeket. A menet meg-megállt és a kisbíró az év folyamán a faluban történt emlékezetes eseményeket,'eseteket kidobolta. m Az alakoskodók Nádújfaluban (Nógrád m.) az ún. ágányseekénttx ültek. A szekeret és a lovakat tarka színes kendőkkel, szalagokkal feldíszítették. Leányok és legények cigánynak öltöztek. Rossz ruhákat vettek fel magukra, kirójtozták, foltokat varrtak rá. A legények bekormozták az arcukat, a lányok kipirosították magukat, tarka kendővel bekötötték a fejüket. Többnyire fordított szerepbe öltöztek: a lányok férfinek, a legények nőnek. A legények nagy krumplival imitálták a mellet, ronggyal, párnával kerek hasat, fart alakítottak. Amikor a menet megállt, a cigány alakoskodók bementek a házakba. Kéregettek, jósoltak. Megkínálták őket borral, pálinkával, adtak nekik kalácsot, tojást, szalonnát stb. Arra törekedtek, hogy elemeljenek valamit: dunnát, párnát, tyúkot, libát stb. Előfordult, hogy kivezették a lovat az istállóból, s a szekér után kötötték és azután a „portékákat" árulták. Természetesen a felvonulás végén mindenki visszakapta a tulajdonát. Az alakoskodók között szerepelt egy terhes asszony és egy szoptatós asszony is. Egy legény bő női ruhát húzott magára, párnával nagy hasat alakított, ronggyal melleket formált, arcát kipirosította, fejére kendőt kötött. A szoptatós asszony párnába bugyolált játékbabát tartott a karján. Az alakoskodók komikus öltözetükkel magukra vonták az érdeklődést, a figyelmet és a megjelenített alakok minél hűbb, hihetőbb elsajátításával és tréfáikkal igyekeztek szórakoztatni a nézőket. 102 A szüreti felvonulást Tiszafüreden (Szolnok m.) rendszerint október első vasárnapján tartották meg. A menet élén lovas legények haladtak. Őket követte gyalog a község bíróját alakító legény, a 101 Gy.: Mahut Elvira, 1969. 102 Gy.: Szendrey Eszter, 1980.
