Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

Bugyi-talyigás. Balmazújváros, Hajdú-Bihar m. A Bugyi-talyigásprodukciója. Hajdú-Bihar m. felcifrázott és kidíszített rúdon viszi a szalagokkal ékesített roppant szőlő koszorút. így haladnak ők ének és kurjongatás közt utcáról utcára. A mellettek áltmenőket borral kínálgatják, az őket kísérő szőlőpásztor pedig vígan csattogtatja piricskéjét s azzal sokaknak hátára vereget. A birtokos házába vagy lakába érve, egy arra kijelölt szoba mennyezete közepére akasztják fel a nagy koszorút, mint valami csillárt, azután pedig tánchoz s lakomához lámák, melyhez a magyar vendégszeretetnél fogva gyakran sokan sereglenek össze és ezzel vígan fejeztetik be a szüreti ünnepély".

97 A magyar szüreti szokásokról Madarassy László összegző írása csak vázlatosan, főbb vonásokban mutatja be a hagyománykört. A szüreti játékokra, maszkos alakoskodásra néhány idézetben felbukkanó adaton kívül utalást nem találunk.

98 Az egyik legjelentősebb magyar szőlőkultúrájú terület szüreti szokásaival részletesebben Erdés% Sándor foglalkozott.

99 A felvetődő tudományos kérdések 97 Csaplovics Johann: Gemälde von Ungarn, II. Pest, 1829. 249.; Csaplovics leírását magyar nyelven Prónay Gábor idézi: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. 34; L. még: Madarassy László: i. m. 165. 98 Madarassy Lás^ó: i. m. 162-167. 99 Erdész Sándor. A hegyaljai szőlőmunkások szüreti népszokásai. Miskolc 1957.