Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

kukorica. Nagy volt a riadalom, amikor észrevették, hogy eltűnt a főtt kukorica, nagy a derültség, amikor kiderült, hogy a kecske tüntette el.

89 Az előzőhöz hasonlóan a medvealakításrais számos példa ismeretes. Apaszabi dohánysimítóban egy legény gubába, bundába bújt, ökörláncot tekertek rá. Szalmakötelet csavartak rá, bevezették a simítóba, ahol a medve a láncot csörgetve, morogva táncolt.

90 Hajdúbagoson ugyancsak rossz bundába öltöztették a medvealakoskodó legényt. Tetejére fekete lajbit húztak, amelynek a két ujját a vállrésznél bekötötték, ez alakította a fület. Szalmakötéllel csavarták körül. A medve gazdája vezette be a kukoricafosztóba és a következőket mondta: — Jó estét kívánom, én vágyom a Janó Tótországból. Gyüttem tutaj kával én meg ez a medve. Kicsi pínz, kicsi szalonna, kicsi kenyér. Ha kapsz, akkor mink táncolunk nektek. Elővett egy kis botot, amellyel a pikulázást imitálta. A medve eseden mozdulatokkal illegett jobbra-balra. Előfordult, hogy a rátekert szalmakötelet meggyújtották. Ilyenkor előre elkészítettek egy vödör vizet és rázúdították a medvére.

91 Az arató legények Nádudvaron az uradalom cselédségét szórakoztatták a medvével. A medvét alakító legény bundába burkolódzott, derekára szalmakötelet, láncot csavartak. A medvét vezető legény egy rossz fazekat vert, hogy felhívja magukra a figyelmet, illetőleg ott, ahol megálltak, a „dobolás" ütemének megfelelően ugrált, „táncolt" a medve. Ennél a medvés játéknál különösen figyelemre méltó, hogy a medve „penisét" is láthatóvá tették az alakoskodó legény lába közé erősített kostök zacskóval.

92 Balmazújvároson csépléskor vezették a medvét. Az esti órákban, amikor a cséplés már befejeződött, egy legényt szalmakötéllel csavartak be, és mint medvét vezették át a szomszédos cséplőkhöz, asztagokhoz. A medvét kísérték a cséplésben részt vevő fiatalok, gyakran az idősebbek is. A szomszédos cséplőhelynél a medvét áruba bocsátották. Az ifjak alkudoztak egymással, amíg végül bizonyos összegért eladták, ill. megvették a medvét. Az összegyűlt pénzből a vasárnapi pihenőnapon közösen kis mulatságot rendeztek. A legények pálinkát hozattak a faluból és a cséplés után az esti órákban elfogyasztották. Igen gyakran a legények csak a játék kedvéért alakították a medvét. Amikor az aratásban részt vevő leányok már lefeküdtek, a medvével rájuk rontottak. Lett erre nagy Aratási medve. Balmazújváros, Hajdú-Bihar m. 89 A békési példát lásd Bartha Etek—Ujváry Zoltán: Népszokások Békésben, kézirat. A játékra számos adatot gyűjtöttem Hajdú-Bihar különböző falvaiból és a borsodi, zempléni falvakból. 90 Turi Sándor, i. m. 87. 91 Elmondta Bartha János 69 é., Erdelics Imre közlése. 92 Ujváry Zoltán: Varia... i. m. 99.