Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
riadalom, s alkalom volt ez arra, hogy a nagy kavarodásban a legények a leányokat megölelgessék. 93 Szórványosan ismeretes, hogy néhol, így pl. Iklányberényben (Vas m.) kukoricafosztáskor tinóvásárt tartottak. A tinóalakítás megegyezik a lóalakítás egyik formájával. Egy legény fej magas s ágban egy botot tartott, amelyre egy cserépfazekat vagy más edényt tettek. Az állatot alakító játékos mélyen előrehajolt, lepedővel vagy pokróccal letakarták és mint dnót vezették a kukoricafosztás helyére. Eladásra kínálták. A jelenlevők alkudoztak az állatra. A vásárlók a takaró alá igyekeztek nyúlni, hogy megkeressék a tinó tőgyét. Az állat rugdalódzott és ugrándozott. A gazda és a vásárlók évődtek egymással, de nem tudtak megegyezni. Végül a gazda fejbe ütötte a jószágot, azaz a botjával az edényre csapott, s az állat Allat- ( tinó j alakítás. Iklányberény, fólbömbörödött, majd fölkelt, s a gazdája a következő Vas m. fosztóba vezette. 94 Amint a fentiekből kitűnt, a munkaalkalmak pihenőidőiben vagy olykor munka közben a dramatikus játékok legkülönbözőbb típusaival találkozunk. A közösségi együttlét jó lehetőséget adott a játékos ember kedvének kitöltésére, a színjátszás nyújtotta élmények kiélésére. A fenti alkalmak játékai zömmel megegyeznek a más alkalmakkor bemutatott jelenetekkel. A maszkok és a kellékek talán egyszerűbbek, s a játékokban a nagyobb improvizáció a jellemző. Az alkalmilag összeverődött munkacsapatok tagjainak - bár a hagyományos repertoárból választották a játékot — előzetes felkészülésre alig vagy egyáltalán nem volt sem idejük, sem lehetőségük. Ezért rendkívül fontos volt a kiemelkedő játszó képességű individuumok jelenléte, akiknek a személye nagymértékben meghatározta nemcsak a bemutatandó játékok típusát, hanem azoknak a sikerét, valójában azt, hogyan szórakoztak a résztvevők, akik sokszor nem pusztán nézői, hanem aktív részesei is voltak a játékoknak. 95 A munkaalkalom miliője is lényegesen determinálta a játékokhoz igazodó pszichikai magatartást és mindazt a funkcionális tartalmat, amelyet egy alkalmi közösség számára a játékok és játékosok teremtettek. Játélés alakoskodás a szüreti felvonulás 6 an A magyar szőlőkultúrára vonatkozó történeti adatok a szüret ünnepi jellegét, a szüret befejezését követő szórakozást már a 16. századtól kezdődően említik. Takáts Sándor írja, hogy „a szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statútumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt. 1 A vidámság és a jókedv ütött 93 Ujváry Zoltán: A magyar agrárrítusok zoomorf démonaihoz. Műveltség és Hagyomány, VI. 1964. 136. Idegen népektől való analógiákat és az agrárkultusszal való kapcsolat kérdését lásd ott. 94 Bíró Ibolya szíves közlése. 95 Vö. Ujváry Zoltán: Az egyén szerepe a népszokásokban. Ethn., LXXVL 1965. 501. kk.
