Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

lábbal meghajtotta, azaz köszörült. A mozdulatok, a furcsa helyzet és az ahhoz fűzött megjegyzések voltak azok, amik a közönséget szórakoztatták."

83 A dohánycsomózóban a fináncot is eljátszották. Lényegében ugyanazt jelenítették meg, amit a fináncokkal kapcsolatban a mindennapi életben tapasztaltak. Egy koldusnak öltözött játékos dohányt kéregetett, majd kijelentette, hogy elviszi a kocsmárosnak és megissza. Ekkor megjelentek a fináncok, vallatták, hogy kitől kapta a dohányt, majd az adományozókat megbüntették.

84 Paszabon a simítóhá^pan (dohánysimító helyiség) a szórakozás legkülönbözőbb formáira találunk példákat. A simítóházak gyakran a falun kívül több kilométerre voltak, ahol nemcsak a dohány simításában részt vevők voltak jelen, hanem az odalátogató vendégek is. A legények odamentek estézni, a simításra szegődött lányoknak udvaroltak és szórakoztak. A dohánymunka idején - amint Turi Sándor élményszerűen leírja — a simítóházakban élénk és forgalmas volt az élet. Mindenütt szívesen fogadták a víg kedélyű, játékra hajlamos embereket. Bár a dohánysimítás könnyű munkának számított, de módfelett unalmas volt, s ezért közben-közben meséltek, daloltak, táncoltak, tréfálkoztak és játszottak. „Nincs az a színház, ahol annyi közkedvelt előadást tudnak tartani, mint egy rendes tanyai simítóházban. Nincsen olyan cirkusz vagy komédiás csapat, amelyik úgy tudná mulattatni a hallgatóságot és a nézőket, mint a simítóházban összejövő tanyai és falusi társaság."

80 A játékok repertoárja szempontjából is figyelemre méltó a bíráskodási játék és az orvost alakító jelenet. Az ítélkező játékban - amelynek a változatait a lakodalomban és farsang idején is megfigyelhettük — a csendőr egy rabot kísért a bíró elé. A rab olajos korommal bekente a kezét, a csendőr hátrakötötte, s bevezette a simítóházba. A rab arra kérte a bírót, engedje, hogy feloldják a kezét, majd könyörgött neki, hogy adjon kegyelmet, s eközben a kormos kezével megsimogatta a bírót. 83 Takács Tajos: i. m. 376. 84 Takács La/os: i. m. 376. 85 Turi Sándor: i. m. 84.; A Nagy-Küküllő menü falvak kalákás munkáival kapcsolatos szokásokról ír Kardalus János. A színjátszás lényegében csak ténymegállapításként szerepel, a rövid cikk elsősorban a kalákás munkaalkalmakat érintve általánosságban utal a játékokra. Kardalus János: Munkához kapcsolódó színjátékos népszokások. Művelődés, XXXV. 2. sz. 35. Kukoricafosztó. Sáp, Hajdú-Bihar m.