Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
A színjátszás archaikus eredetű rétegébe sorolhatók a teriomorf maszkos jelenetek. Medvének öltözött játékosok megjelenése a lakodalomban minden bizonnyal összefügg a medve télközépi szokásokban való szerepével. A medve gyakran nem egyedül, hanem más állattal, lóval, kecskével és különböző maszkos alakkal jelenik meg, mint pl. a horvát és az orosz lakodalomban. 239 A medvéről a keled szlávok feltételezik, hogy termékenységet biztosít a fiatal párnak. A templomból hazatérő házasokat a menyasszony anyja, aki kifordított birkabőr kabátban a medvét imitálta, a szerencse és a termékenység érdekében mézzel kente meg. 240 Az ilyen példákban a kuldkus vonások egyértelműen kifejezésre jutnak. A magyar lakodalmak lóalakoskodásihoz hasonló játékok az európai népek hagyományában széles körben ismeretesek voltak. A ló alakításának a magyarhoz hasonlóan két típusával találkozunk. Az első típus a fából faragott lófejes forma, a másik a két játékos által alakított lótest egy imitált lófej jel. Az oroszoknál lókoponyát is felhasználtak erre a célra. 241 A két fő típuson belül több variáció előfordul. A kosztromai kerületből a következő változat ismeretes: „Két legény a vállára két botot tesz, amelyeket a végeinél összekötnek, hogy szét ne essen, majd egy lepellel letakarják őket. A lepel elülső sarkába szalmát tömnek, ebből formálják a ló fejét. Szénnel kirajzolják a szemet, az orrot, és ugyanide beszúrnak egy villás edényfogót, az imitálja a fület. A lovacskára kantárt tesznek, a nyakára csengőt és csörgőt, majd ráül egy ember. Betérnek a házba egy kis baráti beszélgetésre, miközben a lovacska ugrál. A takaró alatti első ember lómódra horkangat, fújtat a lányok felé. A szabadon maradt legények megfogják a leányokat és egyenként begyömöszölik őket a takaró alá. Azután odamegy a vásárolni szándékozó és kéri: Add el apó a lovat! — Vegyed! — Az öreg leszáll, az új gazda megfogja a kantárszárat. Alkudoznak, miközben a ló szétesik, összeomlik. A vásárló, aki kupééként jelenik meg, kéri az öregembert: Bátyuskai Meg kell gyógyítani a lovat!' Báty us ka! Te tudod a^ imákat, te gyógyítsd meg. - Az öregember imádkozik (igen illeden verseket mond). A ló feláll és az új gazda, a kupec elvezeti. 242 Az orosz karácsonyi-újévi ünnepkörben gyakori lómaszkos játékra a lakodalomban is sor került. A lakodalomban a lómaszkos alak a kocsissal jelent meg. A kocsist alakító játékos az arcát tüllfüggönydarabbal takarta el, kezében ostort tartott. Néhol a ló csak egyedül szerepelt és a lovat alakító játékos vitte az ostort is, amivel megsuhogtatta a közönséget. A másik változatban a kocsis azt követelte a gazdától, hogy etesse és itassa meg az éhes lovát. 243 A horvát lakodalomban az alakoskodók azzal jelentek meg, hogy a vásárról érkeztek, ahol egy kancát vettek. Táncoltak, majd eltávoztak. Egy másik változat szerint a násznépnek tehenet kínáltak eladásra. Az állat alakítása megegyezik a lóéval. A pokróccal letakart játékos egy boton edényt tartott. Alkudoztak a tehénre, majd mivel nem sikerült a vásár, az állatot fejbe ütötték. Az összerogyott, s a játékosok a pokrócba csavart állatalakoskodót kivitték a házból. Ebbe a típuscsoportba tartozik agomilaxYäk nevezett teriomorf maszk is. A játékost pokróccal takarták le. A fejét szalmával kitömött vászonzsák imitálta. A gazdája bevezette a lakodalomba, ahol ugrándozott, ijesztgette a nézőket. 244 A magyarországi szlovákok lakodalmában kecskemas^kos alakoskodó is megjelent. A kecskét alakító játékos négykézlábra állt. Fejére kosszarvat kötöttek, fehér szoknyába bújtatták. A farka fehér kendőből volt, a nyakára csengőt akasztottak. Kötélen vezették a lakodalmas nép közé. A vendégek 239 Bonifacic Rozin Nikola: Folklorno kazaliste.... i. m. 226.; Moszyhski Kazimierz: i. m. 984—985. 240 Warner Elizabeth: The Russian Folk Theatre. Paris. 1977. 53. 241 Warner Elisabeth: i. m. 8. 242 Propp Vladimir Jakovlevics: Russzkije agrarnije prazdnyiki. Leningrád, 1963. IL; Bogatyrev P. C: Narodnij teatr. In: Russzkije narodnije tvorcsesztvo. Moszkva, 1966. 115.; I. Nagy Mária: Keled szláv párhuzamok a lómaszkhoz. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre dszteletére. Debrecen, 1982. 127-628. 243 S^avuskina N. I: i. m. 53—55. 244 BonifacicRo^in Nikola: Folklorno kazaliste... i. m. 220., 229.
