Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

alkudoztak rá. A kecske ugrándozott, s végül elkelt, az árán italt vásároltak. Ide kapcsolható az a sajátos szokás is, amely szerint a lakodalom másnapján reggel a lakodalomból hazatávozott férfiakat nyakukba akasztott kolomppal, derekukra csavart kötéllel, mint a csordát, ostorral hajtották vissza a lakodalomba, ahol azután tovább mulattak.

245 A lakodalmi játékok további példáira is bőséggel találunk párhuzamokat a szomszédos és távolabbi népek körében. Az összetettebb színjátékszerű jelenetek közé tartozik a tréfás lakodalom. Az Onyega-vidéki lakodalmakban játszották a nagyságos úr lakodalmát. A nagyságos urat alakító játékos a jelenetben a leányokra gyalázatos és tisztességtelen kijelentéseket tesz. A játékban részt vevő legények ugyanazt sorban megismétlik. A jelenet végén a nagyságos úr egy álmenyasszonnyal házassági szertartást parodizáló álesküvőt köt.

246 A lakodalmat parodizáló játékok számos változata ismeretes az orosz néphagyományban, főleg a téli szokáskörben. A drámaisághoz, a színjátszáshoz nagymértékben hozzájárulnak a tréfás, gyakran szatirikus dialógusok. A jelenetek bővelkednek erotikus mozzanatokban is.

247 A magyar lakodalmakban a genre-alakok, népéleti figurák, mesterségeket utánzó játékosok egész sorával találkozunk. Ezek az alakok megjelennek a környező és távolabbi népek lakodalmában is. Kedvelt szórakozás volt a borotválás, amely néhol a patkó lassú párosult. A magyarországi szlovákoknál az asszonyok borotválták a férfiakat, a férfiak pedig megpatkolták az asszonyokat.

248 A horvátoknál liszttel, tojással vagy korommal kenték be a pácienst és fadarabbal vagy fakanállal borotválták.

249 A férfiasság megállapítására alkalmas borotválás eredeti funkcióját a lakodalom alkalma, a legény férfivé válásának pillanata világosan kifejezésre juttatja. Tágabb etnológiai kérdéseket vet fel az orvos alakja is. A játékokban többnyire mellékfigura, de igen gyakran ő áll a jelenet középpontjában. A Sinj vidéki horvát lakodalomban az ifjú pár lefekvése előtt egy orvosnak öltözött alakoskodóval vizsgáltatták meg a vőlegényt, hogy alkalmas-e a házastársi kötelességének az ellátására. A „vizsgálat" után kijelentette, hogy a szerelmi életre megfelel és a menyasszonynak rövidesen gyereke születik.

250 Az orvos jelenetre a keleti szláv lakodalmakból is ismeretesek párhuzamok.

251 A mesterségeket megjelenítő alakok között leggyakrabban előfordul még a kovács, a drótos, az ablakos, a kupec, a kéményseprő és a molnár}

52 Ez utóbbival kapcsolatos játék a horvátoknál minden részletében egyezést mutat a magyar molnáros jelenettel. Végül megemlítem még a szülést imitáló játékot, amelyre ugyancsak a horvát lakodalomból van példa. Púpos Örsnek és állapotos asszonynak öltözött játékosok jelentek meg a násznép előtt. A bába vagy az orvos „vezette le" a szülést. Az anyó rongybabát szült, vagy előfordult, hogy a násznép nagy derültségére élő nyúl került elő a szoknya alól.

233 245 Manga János: i. m. 18.; C^inkots^ky Martin: Dejepis osady Canádalberti a opis nynéjsich jejich pomerû. Budapest, 1884. 30. 246 Zelenin Dmitrij. i. m. 317. 247 Csicserov V. I: Zimnij period russzkovo narodnovo zemlegyelcseszkovo kalendarja XVI-XIX. vekov. Moszkva, 1957. 193 kk.; Propp V. ].: i. m. 121.; AvgyejevA. D.: Maszka. Sbornik Muzea Antropologii i Etnografii, 1960. 201.; S^avuskinaN. I.: 57-58, 73. i. m. 248 Manga János: i. m. 19.; A felvidéki szlovákokhoz: Komorovsky Ján: i. m. 266. 249 Bonifacic Ro^in Nikola: Folklorno kazaliste... i. m. 228. 250 Bonifacic Rozin Nikola: Narodna drama... i. m. 528. 251 Zsirnova G. V.: Nyektorije problemi i itogi izucsenyija szvagyebnovo rituala v russzkom gorogye szeregyini XIX. -nacsala XX. v. In: Russzkij narodnij szvagyebnij obrjad. Leningrad, 1978. 39.; S^avuskânaN. I: i. m. 43. 252 Komorovsky Ján: i. m. 266—267.; A keleti szlávoknál kereskedő, kupec: S^avuskina NI.: 53—54. 253 Bonifacic Ro^in Nikola: Folklorno kazaliste... i. m. 226.; A lakodalmi játékok további délszláv, szlovén, szerb párhuzamaihoz 1. Boskovic-Matic Milica: Naroda drama u svadjenim obicajima. Rad X-og kongresa saveza folklorista Jugoslavije na Cetnicu 1963. godine. Cetnice, 1964. 329—332.; Pap, bíró, ügyvéd, orvos, medve stb. alakoskodókhoz: Vlahovic Breda: Dramski elementi u narodnom obicaju borovo gostüvanje. Rad X—og... i. m. 387—393.