Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
nyújt adalékot. Szarvason bikabőrbe öltöztetett alakoskodót karikás ostorral hajtottak az utcán. A hatóság ezt szigorúan dlalmazta, ezért elrendelte, hogy az utcakapitányok az ilyen bikákat és vezetőiket személyválogatás nélkül elfogják és másnap a templom előtt példásan megbotozzák. 194 Lehetséges, hogy ez a szokás Szarvason a fonóbeli birkással áll kapcsolatban. 195 Mivel a kosmaszk, a birkamaszk előfordulására a szlávok, elsősorban a szlovákok és a lengyelek hagyományából vannak párhuzamok, a szarvasi szlovák hagyomány kapcsolatának kérdései további vizsgálatot kívánnak. A lakodalom állatalakoskodásai közül funkcionális szempontból a gólya megjelenése bizonyos asszociációkat sejtet az új házasokkal. Úgy gondolom azonban, hogy a lakodalmi gólya nem azonos a gyermeket hozó gólyával. Ez csak másodlagos magyarázatként alakult ki. A gólyamaszkot Csurgónagymartonban fából készítették. Egy hosszú rúd végén a gólya Gólyaalakoskodás. Kecel, Bács-Kiskun m. csőrét egy kihegyezett, pirosra festett pálcából alakították ki. A fejet rongyokból formálták, amelyre a szemet ráfestették. A csőrt, fejet tartó rudat a játékos kissé meghajolva maga elé fogta. A rúdra, illetőleg az alakoskodóra vállkendővel bevarrott lepedőt borítottak, amellyel a gólya testét és szárnyait alakították. A gólya a lakodalmas házban sétálgatva járt körbe-körbe, csőrét a földhöz, küszöbhöz, ajtófélfához fenegette, s azután a menyecskék hátához és lábához. A jelenlevők tréfálkozva fogdosták a gólya csőrét, amire almát, uborkát, paradicsomot, paprikát és kenyérdarabokat szurkáltak. 196 Kecelen a gólyát Csefkó Mihályné közlése szerint a lakodalomba vacsora közben vezették be. Egy seprű fejéből formálták a gólya fejét úgy, hogy a seprűn dugták át, amit piros papírral vontak be. Ez a gólya csőre. A játékos a feje fölé emelte a seprűt, így alakította a gólya hosszú nyakát. Fehér lepedővel letakarták, fekete papírból szárnyakat készítettek, s a játékos jobb és bal vállához fűzték. A gólya csőrére egy játékbabát erősítettek. A vőfély mutatta be a vendégeknek: - Kedves vendégek, ez a madár különös gólya, megkért, hogy legyek a pártfogója. Gólyám, gólyám, kis madárkám, az új párhoz jöttél? Nekik hoztad a csomagot? A gólya igent intett. - Eljössz hozzájuk többször is? A fejével ismét intett. A vőfély tovább kérdezte: - Hányszor jössz? A gólya a tréfa kedvéért hétszer-nyolcszor intett, majd a kisbabát az új párhoz vitte. A gólyaalakoskodásnak sajátos jelenete volt ismeretes Polgáron. Két szereplő vett részt benne: a ga%da és a madara, Gólya Panni. Mindketten lapos tányérban kaptak ennivalót. A gazda megette 194 Zsilinszky Mihály: i. m. 146. 195 Melich János: A „birkás"-sal való járás Szarvason. Ethn., VII. 1896. 409^10. 196 Gönyey (Ebner) Sándor. Tréfás... i. m. 183.