Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
520 Játékgd és maszkok^ a iakpaafomßan Gólja a lakodalomban. Kecel, Bács-Kiskun m. az ételt, a tányért kitörölte, Gólya Panni azonban a csőrével csak ütögette a tányért. A vendégek kínálgatták, hogy csak egyen. Végül Gólya Panni „dühös lett", a játékos egy köcsögből, amelyet a lepedő alatt tartott, békákat öntött az asztalra, ami nyomán nagy riadalom, visongás támadt a nők körében. Ebben a jelenetben nem nehéz észrevennünk az ezopuszi fabula népi színjátéka változatát. Ha azonban a gólyamaszk etnológiai összefüggéseit akarjuk felfedni, az ornitomorf maszkok tágabb területére kell tekintenünk. A madármaszkok az andk kultúrákig vezetnek vissza bennünket, a magyar gólya az ősi finnugor daruig, ahonnan rendkívül hosszú az út a lakodalom gólyájáig. (párhuzamok^ f{apcso(atoí^ A lakodalom maszkos alakjaira, a különböző tréfás játékokra és jelenetekre nagyszámú példát említhetünk a Kárpát-medence népeinek hagyományából. Az alábbiakban a magyarokkal együtt, illetőleg szomszédságában élő idegen népcsoportok, elsősorban a szlovák, morva, horvát, valamint tágabb összefüggésben a keleti szláv hagyománykör analóg szokásaiból mutatunk be párhuzamokat. Színjátékszerű jelenetek, maszkos alakok a szomszédos — a távolabbi — népek lakodalmi hagyománykörében egyaránt előfordulnak; sok helyen rendkívül fontos jelenetként, jelenetsorként épülnek a szertartás rendjébe. A lakodalom szokásait vizsgáló kutatók egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy a házasodással kapcsolatos mozzanatok egy sajátos dráma jeleneteiként foghatók fel, s a lakodalom egy meghatározott rend, egy hagyományosan kialakult forgatókönyv szerint történik. A házasodás szokásköre egymástól jól elkülöníthető részekre tagolható, amely részek voltaképpen felvonásoknak tekinthetők. A szereplő személyeknek meghatározott funkciójuk van, s a lakodalmi szertartás elején a cselekmény középpontjában a menyasszony áll, aki lényegében főszereplő, és a dramatizálás külső formáját bizonyos rituális cselekedetek elvégzése alkotja. 197 197 Krupjans^kaja V. ].: Narodnij teatr. In: Russzkoje narodnije poetícseszkoje tvorcsesztvo (red.: Bogatyrev P. G). Moszkva, 1954. 385.
