Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

Érdekes párhuzamként említjük meg azt a baranyai példát, amely szerint a lakodalomban egy „együgyű" legényt rábeszéltek arra, hogy bika legyen és bőgjön. A legényt kötélen felhúzták a mestergerendára, s a mészárosok a bőgő állat levágásához tettek előkészületeket. A játék a legény lemeztelenítésével ért véget.

176 A lakodalmi kivégzésre több olyan példa van, amely szerint a játék a szobában történt, illetőleg ott kezdték el, s a szabadban folytatták. Tarnaőrsön tánc közben kanalat, villát vagy poharat dugtak egy kiválasztott személy zsebébe. A násznagy rendelkezett, hogy fogják le a tolvajt. Kerékkötő lánccal körülkötötték a derekát. Kijelentették, hogy ő rab, mert lopott. Megkárosította a házigazdát és szégyent hozott a násznagyra. Bíróság alakult: főbíró, bíró, ügyvéd, vádló. Ez utóbbi a násznagy volt. A bírósági ceremónia gyakran hosszan eltartott, s az improvizált beszédeken — vádon, védekezésen - a nézők jól szórakoztak. A főbíró a. rabot halálra ítélte. A fejére egy cserépfazekat tettek. Kivezették a házból. A rabot az egész násznép muzsikaszóval kísérte a vesztőhelyre, az udvarra vagy a kert végébe. A főbíró letérdepeltette a rabot, újra kihirdette a halálos ítéletet, s jelt adott a kivégzésre. A hóhért alakító legény a rabot kivégezte: a cserépfazekat egy bottal leütötte a fejéről.

177 Gyöngyöspatán a játékot menyasszpnylopásnak nevezték. A lakodalmi tánc megkezdésekor a menyasszonyt először egy, a játékot ismerő legény kérte fel. A vőlegény ekkor elkiáltotta magát: — Zsivány van a háznál! Megállt a zene, a zsiványt kötelekkel összekötözték, majd a vőlegény násznagya, mint bíró, ítélkezett felette. Felhúzták a mestergerendára, vagy letérdeltették, fejére köcsögöt tettek és kivégezték, azaz leütötték a fejéről a köcsögöt. A játékos elvágódott, meghalt. Az asztalra fektették, majd temetési szertartást celebráltak. A ceremónia után vízzel leöntötték vagy bort töltöttek a szájába. Erre a halott feltámadt, s folytatódott a tánc.

178 Némileg módosult, leegyszerűsödött ítélkező játékot ismerünk Dédestapolcsányból. A menyasszonytáncot a vőfély kezdte meg. Azt a férfit, aki nyomban ő utána táncolt, tánc közben a menyasszonnyal körülkötötték. Ekkor kijelentették, hogy a férfi zsivány, el akarta rabolni a menyasszonyt. Lánccal vagy kötéllel megkötözték a férfit, s mint rabot bíróság elé állították. A szószóló volt a bíró. A bűnöst egy demizyony pálinka fizetésére büntette. ígéretet kellett tennie, hogy a pálinkát a hajnalégetésrt elviszi, s azután feloldozták. A rab hajnalban valóban előállt a pálinkával, ő gyújtotta meg a hajnaltüzpt, s azután sorban megkínált mindenkit, aki a hajnalégetésetx jelen volt. Az ítélkező játékok másik csoportjába azok tartoznak, amelyekben egy élő állatot ítélnek halálra és ténylegesen kivégeznek, megölnek. Ezek a játékok nemcsak a lakodalmakban, hanem más alkalmakkor is szokásban voltak. Az idevonatkozó hagyománnyal egy korábbi munkámban részletesen foglalkoztam.

179 Az alábbiakban csak azokat a példákat említem, amelyek a lakodalommal állnak kapcsolatban. Egy múlt századi közleményből korai példaként áll előttünk Miskolcról egy sajátos lakodalmi szokás, a kakas elítélése és megölése. A lakodalom napján a férfiak egy csoportjának a feladata volt egy kakas vezetése a násznép előtt, a templomi szertartás után ítéletet tartani felette, s azután kivégezni. Mint a leírásból kitűnik, a szereplők között sok álarczás volt. Két ember veres ruhába töröknek öltözött, fejükön török turbány ékeskedett, kezükben pedig kivont éles kardot tartottak. 176 Kédeyné Hoffmann Mária: i. m. 25.; Kivégzési jelenet a szőregi lakodalomban is előfordult. Ferencsj Imre: Népi szokásrend Szőregen. In: Szőreg népe. Klny. 311. 177 Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom. In: Jászdózsa és a palócság (szerk.: S^abó lJis%lô). Eger—Szolnok, 1973. 178-179. 178 Fülöp Fajos: A születés, házasság és halál szokásai Gyöngyöspatán. Gyöngyös, 1969. 29. 179 Ujváry Zoltán: Az átadás, átvétel kérdései egy népszokásban. Műveltség és Hagyomány, III. 1961. 7. kk.; A kakasütés szokásai és a kakaskultusz. In: Népszokás és népköltészet. Debrecen, 1980. 161 kk. L. I. kötet Bíráskodási paródiák... fejezetét.