Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

500 Játékok^ és maszfcpd CL (akgáaíomban A kakas orrlyukán keresztül egy vékony szalagot húztak. A szalagot, mint egy gyeplőt, egy ember, a kakasvivő tartotta, s aki az állatot maga előtt hajtotta. A kakast megelőzte az a/arcmások csoportja. A kakas mögött pedig közvetlenül a két turbányos török, őket követően cigányok és a násznép haladt. Az esküvő alatt az alakoskodók a templom ajtaja előtt maradtak. A szertartás után a násznéppel együtt felkeresték a város főbb tisztviselőit: az alispánt, a szolgabírót, a város bíráját stb., s azokat verssel köszöntötték. Útközben a cigányok zenéltek, az alakoskodók karikással pattogtak, s különféle dévaj verseket mondtak. Hosszan tartó köszöntések és mókázások után a lakodalmas házhoz tértek. Mielőtt a mulatság elkezdődött, a kakas fölött törvényszék ült össze. A kakast a törvénybíró elé állították. Az alakoskodók csoportjából egy személy mint vádló állt elő, aki felsorolta a kakas bűneit. A legfőbb vád az volt, hogy a kakas anyjával és leányaival szerelmeskedett, valamint az, hogy sok feleséget tartott. A törvényszék a kakas bűnét súlyosnak találta, szigorú büntetéssel példát akart statuálni, ezért elrettentésül a kakasra kimondta a halálos ítéletet, és elrendelte az ítélet azonnali végrehajtását. A kakas nyakát a szalagnál fogva meghúzták, és az egyik töröknek öltözött alakoskodó éles kardjával lemetszette a kakas fejét.

180 A szokás előfordulását Borsod és Gömör megye egyes vidékéről egy későbbi közlemény is említi. A szerző a kakas kivégzését a nevezett területeken (sajnos nem jelöli, hogy melyek azok az „egyes vidékek") jellemzőnek mondja. Alakoskodókat és törvényszéket nem említ. A közlés szerint a kakast bevitték a lakodalmas házba, s a vőlegény előtt lenyakazták. A szokást értelmezve a szerző azt a magyarázatot adja, hogy a poligámiában élő szárnyas állatot azért ölték meg a vőlegény előtt, hogy okuljon a rettentő példán, a „kakasos vágyaktól őrizkedjék, s elégedjék meg egy tyúkkal."

181 Az előzőektől némileg eltér, valójában azonban ugyanazon szokáshagyománynak a változata a szatmári kakasütés. A lakodalom előtti hetekben a menyasszony hizlalni kezdett egy kakast. A lakodalom napján, a templomi szertartás és az ebéd után a vőfély a kakast az utcán vagy az udvaron egy karóhoz kötötte. A vőlegény a menyasszonnyal és a násznéppel a jelzett helyre ment. A vőlegény feladata volt a kakas agyonütése. A szemét egy nyoszolyólány bekötötte. A vőfély a vőlegény kezébe egy olyan hosszúságú dorongot adott, mint amilyen hosszú zsinórra volt a kakas megkötve. A vőlegény a cölöpnél állt, s onnan kellett a botjával eltalálni és leütni a kakast. A kakasütés megkezdését a múlt században taracklövéssel, később pisztolylövéssel jelezték. Az ide-oda röpködő, futkosó kakast nem könnyen, sok derültségre alkalmat adva ütötte agyon a vőlegény. A leütött kakas fejét a vőfély letépte, rúd végére tűzte, s miután a vőlegényt elhalmozták szerencsekívánatokkal, a zene hangja és a násznép örömujjongása közepette a megölt állatot bevitték a lakodalmas házba, s a konyhán elkészítve az esti vacsorához feltálalták.

182 A lakodalmi ítélkező és álkivégzést, illetőleg a kakassal kapcsolatban ténylegesen végrehajtott ítéletet megjelenítő játékokra nagyszámú példát ismerünk az európai népek hagyományából. Idevonatkozóan a jeles napi játékok párhuzamait vizsgálva már tettünk utalásokat. Rámutattunk arra, hogy a kivégzéssel, megöléssel záruló ítélkező játékok az európai farsang jellegzetes szokáshagyományába tartoznak. A nagyszámú példa a lakodalmi és a farsangi játékok összefüggéséről tanúskodik. Megállapítottuk azt, hogy az ítélkező játékok a lakodalomba a farsangi szokáskörből kerültek át. Az átkerülés feltételeit nyilvánvalóan elősegítette az, hogy a lakodalmak zömmel farsang idején voltak. Természetszerűleg azonban, az ítélkező játékok lakodalomban való szerepét elsősorban a funkcionális tényezők mutatják. 180 Réső Unset Sándor: i. m. 41-72.; Ujváry Zoltán: A kakasütés... i. m. 172 kk. További irodalommal. 181 Rédeyné Hoffmann Mária: i. m. 25. 182 Varga Vilmos: A kakasütés. In: Magyarország képekben. Honismertető album, I—II. (Szerk.: Nagy Miklós). Pest, 1868-1870. II. 260.; Ujváry Zoltán: A kakasütés... i. m. További irodalommal.