Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
díszes vörös egyenruhában, fegyveresen, pisztollyal és kivont karddal. A Három Királyok játékában Gáspár, Menyhárt, Boldizsár, Heródes, József, Mária, Rachel, a pásztorok stb. mellett a török is jelen volt. 148 Néhol a Három Királyok játékában két török szerepelt és énekkel, verssel kapcsolódtak be a játék menetébe. 149 A cseh Litomyslskoban a Miklós-napi felvonulásnak nagyszámú maszkos résztvevője volt. Huszárok, vadászok, zsidók, püspökök, lovasok, medvék stb. társaságában vonult két török és két mór. A két törökön vörös színű ruha volt, selyemkendőből készült turbán a fejükön, arcukon álarc. Amikor a házakba betértek, kivont karddal dsztelegtek a bevonuló, éneklő angyalok, püspökök előtt. 150 Fontos szerepük volt a török alakoskodóknak a cseh, morva búcsúk alkalmával gyakorolt kakasüldözésben, kakaskivégzés ceremóniájában. A fentebb emk'tett hasonló miskolci lakodalmi játék párhuzamaként föltédenül fontos e szokást közelebbről ismernünk. A kakas lefejezésének szokása igen elterjedt és népszerű volt, amely némely területen a múlt század végéig fennmaradt. Brdo pod Kumberkemben a búcsú napjának délutánján a faluban egy alakoskodó korbáccsal kezében az utcán szaladgált és bejelentette, hogy kakaslefejezést tartanak. A kihirdetést követően a faluban törökök jelentek meg lóháton. Vörös nadrág, vörös zubbony, vörös sapka volt rajtuk, oldalukon pedig kard. Végiglovagoltak a községen, majd a vőlegény lakására mentek, ahol a szertartás résztvevői gyülekeztek. Onnan a szereplők, az angyal, a hadbíró, a vőlegény, a két török, a két szerecsen és mások egy füves térre vonultak, ahonnan vagy két órai tánc után a menyasszonyért mentek. A küldöttség bement a házba, a két török kívül maradt az ajtónál keresztbe tett karddal, hogy mások ne léphessenek be. Ezt követően a menyasszonnyal visszatértek a tánchelyre. Ismét táncoltak, majd a kakast a tér közepére helyezték. A menyasszony feladata volt a kakas megölése. A hadbíró kardot adott a menyasszonynak, aki azzal a kakas fejét lemetszette. 151 A szokás meglepően hasonlít a miskolci kakasnyakvágás, kakasütés ceremóniájához, amelyben a két töröknek hasonlóképpen fontos szerepe van. A bíró ítéletét az egyik török hajtja végre. Az idegen kapcsolatok kérdését más helyen már érintettem. A török alakja megjelenik az osztrák, a droli, a bajor néphagyományban is. A népköltészetben, szólásokban és a népi játékokban megmaradt a rettegett oszmán emléke. Tirolban a különböző játékokban, a Bercht-játékokban, a Miklós-napi felvonulásban a vadember, a boszorkány és más ijesztő alakok társaságában a török is jelen van. A barokk bábos bedehemi játékokban ugyancsak jelen vannak a törökök és velük együtt a mórok. 152 Számunkra az a burgenlandi osztrák népi játék a figyelemre méltó, amely Ödenburg (Sopron) környékén volt ismeretes. Három szereplője van: a két török és egy huszár. A játék a csillagos szokáshoz kapcsolódott, mint ún. világi jelenet. A huszár karddal felfegyverkezve áll szemben a törökkel. Bejelenti, hogy az a hely a szállása, ahová betért s utána érkezik két török, akikkel harcolnia kell. A két török a helyet saját szállásának tekinti. A huszár haragra gerjed s megkérdi, hogy miért nem kérnek bocsánatot. A törökök nem hajlandók „pardont" kérni, amire a huszár kinyilvánítja, hogy szétkaszabolja a két törököt. Beszéde közben kardjával a törökökre üt. Az egyiknek a mellére vág s az térdre bukik, a másiknak a koronáját, a csákót üti le a fejéről s erre az elterül, mint aki meghalt. 148 Prochá^ková Helena: i. m. 514. 149 Pernica Bohus lav. i. m. 128 kk. 150 Jerábek Richard: i. m. 121.; Prochá^ková Helena: i. m. 519.; Zíbrt Cenék: i. m. 460—464.; L. Václavík Antonin: Vyrocni obyceje a lidové umëni. Praha, 1959. 51. 151 Prochá^ková Helena: i. m. 517-518.; Zíbrt Cenék: i. m. 559—560. 152 Dörr er Anton: Tiroler Fasnacht. Innerhalb der alpenländischen Winter- und Vorfrühlingsbräuche. Wien, 1949. 296—299. L. ott további irodalmat: 441.; A törökhöz az osztrák hagyományban 1. adatokat: Gugit^Gustav. Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs, I—II. Wien, 1949-1950.
