Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
farsangi busójárás szokását. A helyi néphagyomány szerint Mohácsot a török uralom alól a busók szabadították meg. A maszkos alakoskodók tülkölésétől, kolompolásától a törökök megrémültek és elfutottak a városból. A mohácsi mondában és szokásban is szintén döntő motívum a zajkeltés, a lármaütés, amelynek a hatására a törökök felett győzelmet vívtak ki. A kutatók rámutattak arra, hogy a szokás eredete nincs kapcsolatban a mondai történettel, illetve magának a mondának nincs valóságos háttere, alapja. 141 Mindez azonban egyáltalában nem lényeges a szokást gyakorlók szempontjából. A mohácsi néphagyomány a busójárást a török hódoltság idejére vezeti vissza. A közösség szempontjából a szokásnak ez a hagyomány a fontos forrása, értelmet adó és lényeges éltető eleme. Amint említettem, a busójárás résztvevői sokácok, s ezzel a magyar hagyománykörből kilépve eljutottunk a török alakjának az idegen népek szokásaiban való megjelenítéséhez. A törökhöz kapcsolódó folklór emlékek igen figyelemre méltóak a szlovák, a morva és a cseh néphagyományban. E népeknél különösen feltűnik a török alakjának a népköltészetben és népszokásokban való megjelenítése, hiszen közvetlen élményük alig, illetve egyáltalában nem volt a törökről. Török uralom alatt nem állottak, némely helyen csak a határterületek voltak veszélyben s a törökök portyázásai jelentették a tényleges veszélyt. Úgy tűnik, a törököktől való félelem, amely igen erős volt Európában, a hódoltsági területek szomszédságában pedig különösen, alakította ki a velük kapcsolatos népköltészeti és népszokásbeli hagyományt. A tradíció ápolásához, illetve a törökhagyomány kialakulásához főleg a törökök ellen harcoló cseh, morva, szlovák katonák járulhattak hozzá, akik személyes élménnyel tértek meg otthonukba. Cseh és morva katonák részt vettek már a mohácsi ütközetben is. Ettől kezdve Csehországban és Morvaországban állandóan napirenden volt a török elleni fegyverkezés kérdése. Bécsnél a török elleni harcokban több mint nyolcvanezer cseh és morva katona vett részt. 142 A morva népköltészetben a török háborúk emléke elsősorban a katonai sorozási dalokban maradt fenn és jelentős számúak a fogság emlékét idéző dalok. 143 A lírai és epikai dalokkal a török alakjának a népköltészetben való megjelenítésével, jellemzésével több tanulmány behatóan foglalkozott. 144 E problémakört csak megemlítem. A következőkben elsősorban a népi dramadkus szokásokban megfigyelhető párhuzamokra utalok. A cseh és a morva népi dramatikus szokások, színjátékok török ábrázolásáról Prochá^ková Helena írt. 145 Tanulmányából kitűnik, hogy a török igen gyakori maskurás alakja volt a cseh és a morva népi játékoknak, felvonulásoknak, búcsúknak, különböző jeles napi szokásoknak. Bőséges példát nyújt idevonatkozóan Zíbrt Cenék népszokásokról szóló munkája 146 és Pernica Bohuslav könyve. 147 Megjelent a török a Három Királyok járásában, a Gergely-napi ballagásban, a Miklós-napi felvonulásban, a farsangi játékokban, a pünkösdi királyválasztás alkalmával. Zhoriban, Ceská Trebová mellett a farsangi menetben közel ötven maszkos szereplő vett részt. A menet végén haladt a török 141 MándokiLászló: Busójárás Mohácson. Pécs, 1963.; Ernyey József: A busójárás és más farsangi játékok. Népr. Ért., VIII. 1907. 114-126.; Földes László: Busójárás. Élet és Tudomány, XX. 1965. 407-411. 142 Kovács Endre: Magyar—cseh történelmi kapcsolatok. Budapest, 1952. 131-138. 143 Prochá^ková Helena; A török a cseh-morva népköltészetben. Filológiai Közlöny, I. 1955. 509-513. 144 L. pl. Rychnová Dagmar. Turecké války v lidovém podani vychodní Moravy. Národopisny véstnik ceskoslovansky, XXXIII. 1953. 36-99.; Rychnová Dagmar. Moravské a slovanské lidové balady s tématíkou tureckych válek. Rad kongresa folklorista Jugoslavije a Varazdinu 1957. Zagreb, 1959. 251-255.; Sirovátke Oldfich: Hranice verzí balady v turkovë nevesté na Moravé. Slovácko, VIII-IX. 1966-1967. 31-39.; Sirovátka Oldfich: Rozsifení balad s tureckou tematikou v ceské a slovenské tradici. Cesky lid, LXV 1968. 102-108.; L. szlovák példákat: Melichercik Andrej: Slovensky folklór. Bratislava, 1959. 145 Procházková Helena: i. m. 146 Zíbrt Cenék: Veséié chvile v zivoté lidu ceského. Vysehrad-Praha, 1950.; L. jerábek Richard: Masken und Maskenbrauchtum in den tschechischen Ländern. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXIV. 1968. 123. 147 Pernica Bohaslav. Rok na moravském Horácku a Podhorácku. Havlickûv Brod, 1951. 128 kk, 173.
