Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

464 Játékgd és maszkod a (akpdaComßan forgatott kereken sietve élesíti a faborotvát. Azalatt meg egy másik úgy tesz, mintha beszappanozná a násznagy képét borotváláshoz, s hol a markába, hol pedig elvétve a násznagy uram tisztes orcájára köpköd, úgy szelíden, közbe-közbe, hogy a lakodalmas népet meg is nevettesse."

108 A palóc borbélyjáték — amint a leírásból kitűnt - nem szobai jelenetként került bemutatásra. A rabhordás farsangi játékként is ismeretes, s minden valószínűség szerint a farsang hagyományköréből került a lakodalom játékai közé, s a borotválkozási jelenettel kontaminálódott. A más alkalmakkor is előforduló borbélyjátékra esetenként utalunk. Kocsmárosjelenet A kocsmárosnak öltözött alakoskodó kezében üveggel, pohárral hajnal felé a lakodalomban megkérdezte a vendégeket, hogy ki szereti a törkölypálinkát. Töltögetett az embereknek, majd egy legényhez fordult, akivel előzőleg megbeszélte a tréfát, hogy kell-e neki törkő pálinka. Az tettette magát, hogy nem hallja, mit kérdez a kocsmáros. A kérdést a kocsmáros többször megismételte, majd közel hajolt a legényhez és a szájába vett vizet a fülébe spriccolta azzal a felkiáltással, hogy ha süket, mossa ki a fülét. A jelenetre Konyárról, Derecskéről, Berettyóújfaluból, Hosszúpályiból, Hajdúszovátról és általában a Sárrét falvaiból vannak példák. Kéményseprűs jelenet A különösebb előkészületet nem kívánó, a könnyen előadható tréfás játékok közé tartozik a kéményseprűs jelenet. Hajdúsámsonban a vőfély bejelentette, hogy szokadan időpontban, ami ellen semmit nem tehetnek, kémény kotró érkezett. Törvény van rá, hogy a kotrást engedélyezni kell. A kéményseprőnek öltözött alakoskodó a szobában nézegette a kemencét, vizsgálgatta, hogy hol van a kéménylyuk stb., miközben arra törekedett, hogy a lányok és a fiatal asszonyok arcát bekormozza. A háziasszony bosszúságára a szépen fehérre meszelt falat is bekormozta a kemence körül. A kéményseprűs jelenet egyes változatai szerint a kéményseprő azért érkezett, hogy a lányok orrát kikotorja. Kelléke egy fogkefe és tükör volt. Bejelentette, hogy kotorni kell a lányokat. A fogkefével „megdörzsölte" a nők orrát, azután a tükröt odatartotta, nézzék meg ők maguk, hogy rendben van-e az orruk lyuka. Jól szórakoztak azon, ha sikerült egy-egy lánynak az orrát bekormozni. Bábaasszony jelenete Nagy derültséget nyújtott a lakodalomban megjelenő bábaasszony, akinek a páciense egy vendég volt. A játék bemutatására a hajdúsági falvakból vannak példák. Hajdúsámsonban a bábaasszonynak öltözött alakoskodó egy bőrönddel ment be a lakodalmas házba. Abban voltak a szerszámai, a gyógyszerek és ótós^er. Ez utóbbi egy hurkatöltő volt, ami az injekciózásra szolgált. A szoba közepére tettek egy asztalt, arra rakta a felszerelését. Két fejőszéket vittek be, az egyikre a bábaasszony, a másikra a páciens ült. A bábaasszony felszólította a vendégeket, hogy akinek szülési fájdalmai vannak, jelentkezzen bátran, meggyógyítja, s nyomban levezeti a szülést. A vendégek közül a játékostárs, akivel előre megbeszélte a jelenetet, nagy nyögésekkel ment a bábaasszonyhoz, aki a beteget a székre ültette. Felszólította, hogy vetkőzzön le. Az állapotos nőt utánzó legény derékig levetkőzött, a nadrágja 108 Istvánfjy Gyula: A borsodmegyei palóczok. Ethn., XXII. 1911. 226.