Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
A malmos játékban - akár a többi mesterséggel kapcsolatos jelenetben — nem a mesterség utánzása a lényeges, hanem a foglalkozással összefüggésben egy-egy tréfás mozzanat eljátszása. Ezeknek a játékoknak a sikerét az ötletesség és a szereplők játszó képessége adja. Kiskunfélegyházán a játék neve szélmalom. Egy legény szék mögé állt, hátán tarisznya lógott. A székkel együtt ő volt a szélmalom. Egy másik legény nyújtófával a szék lábait összekötő keresztfát ütögette. A harmadik játékos egy kendőben morzsolt kukoricát csörgetett. Egy kis idő múltán — mondván, hogy már kész a liszt — a szék alól kivett egy szakajtót, amiben hamu és pernye volt. Körbevitte, s mutogatta a lakodalmas vendégeknek - nézőknek —, hogy milyen finom puha lisztet őröl a szélmalom. Azután hirtelen az érdeklődők arcára fújta a pernyét, amely nevetést, visongást és tréfás bosszankodást váltott ki a közönségből. 104 Borbélyjáték, borotválkozási jelenet Az alkalmi genre-jelenetek közé tartozik a borbélyjáték a lakodalomban. A nagyalföldi lakodalmakon kívül különösen a palócoknál volt ismeretes ez a játék; szórványosan azonban más területen is előfordult. A jelenetnek Kiskunfélegyházán három szereplője volt: borbély, inas, páciens. Ez utóbbit a szoba közepére ültették. Az inas kormos kézzel bemaszatolta a páciens arcát, közben rá-ráköpködött, hogy a szappan jobban habodon. A borbély rozsdás késsel fogott a borotváláshoz. A páciens káromkodott. A közönség nagy élvezettel nézte a jelenetet. 105 Kiskunmajsán a vőfély alakította a borbély szerepét. Egy nagy lavórba előre készített habot és a pácienst meszelővel pamacsolta. Hogy minél nagyobb derültséget keltsen, bekente a szemét, fülét, száját, majd egy nagy fakéssel húzta le a páciens „szakállát". 106 Hasonlóképpen Konyáron és Derecskén is a borbély egy nagy fakéssel vagy fadarabbal borotválta a páciensét, akinek orrát, fülét huzigálta, felborzolta a haját, esetien mozdulatokat csinált stb. A játék fő alakja a borbélyt alakító legény. Az ő tehetségén, játékkészségén múlott, hogy mennyire szórakozott a közönség. Néhol - mint pl. Taszáron — a lakodalomból idő előtt hazament férfi vendéget a legények másnap reggel otthonában felkeresték, megláncolták, s egy borbélyt alakító beszappanozta, félig megborotválta, félig habosán talicskán a lakodalmas házhoz húzták. 107 A borbélyjáték, a borotválás a keleti palócoknál a rabhordáshoz kapcsolódott. Idevonatkozóan idézzük Istvánfjy Gyula századelői leírását. „Reggel aztán felkészül a násznép, hogy a násznagy házához mehessenek. A legények először is egy rabot fognak maguk közül, azt kerékkötő láncra kötik, s úgy vezetik a násznép élén muzsikaszó mellett, s faluhosszat táncoltatják. Vagy pedig - mint Sáta községben - 5-6 legényt úgyszólván tetőtől talpig becsavarnak szalmakötelekkel, a fejökre rossz fazekat nyomnak, a nyakukba csengőt vagy kolompot akasztanak, a kezükbe rossz bádogedényt, rossz fazekat vagy kézi rostát, s fakanalat adnak, a násznagyot pedig felültetik egy kis talyigára, aztán a legények közül ki a rúdhoz, ki a lőcshöz, ki pedig a talyiga hátuljához áll, hogy húzhassa vagy tolhassa. Akkor aztán megindul a lakodalmas nép muzsikaszó mellett, s éktelen zsivajjal, lármával, dobolással megy végig a falu főutcáján a násznagy uram házához. Amint ide megérkeznek, a násznagyot rögtön leemelik a talyigáról, s az udvar közepén egy kis székre ültetik, hogy megborotválják —fakéssel. Két legény egy kocsikereket hamarjában rúdra húz, egy harmadik legény pedig a gyorsan 104 Zsigmond Konrád: A kiskunfélegyházi tanyai paraszt nép. Kézirat. 42. 105 Zsigmond Konrád: i. m. 45. 106 Gy.: Mészáros Ágnes. 107 Gy: Örsi Julianna.
