Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.
fonóházak, a lakodalmak, a nagyobb munkák (pl. aratás, dohányfűzés, kukoricafosztás) pihenőidői, valamint a genre-típusok képviselőinek megjelenítése a különböző felvonulásokban (farsang vége, a szüreti menet stb.). Azokban az alkalmakban, amelyekben a játékok szobában, zárt körben kerültek bemutatásra, a genre-alakoknak többnyire egyéni szereplésével találkozunk, amíg a felvonulásokban a genre-alakok lényegében külsőségekben megjelenítve, passzívan vannak jelen. A mesterséget bemutató játékokban megjelent a kovács, a cipész, a borbély, a kéményseprő, a kocsmáros, a molnár stb. A jelenetük többnyire abból állt, hogy a foglalkozást, a mesterséget az arra jellemző mozdulatokkal utánozták. A genre-típusok képviselői a magyar népi színjátékokban, szokásokban a 18. század végén kezdtek megjelenni és a 19. században, a 20. század elején különös népszerűségre tettek szert. A genre-jelenetek nemcsak a magyar, hanem a szomszédos és a távolabbi népek hagyományában is kedveltek voltak. így pl. a keleti szlávoknál a 18-19. században és még a 20. század elején is a népi játékokban rendkívül változatos formában ábrázolták, jelemtették meg a különböző nemzetiségek alakjait, az uralkodó osztályok képviselőit, a különböző foglalkozású embereket. A földesurat, a cárt, a pópát stb. ábrázoló jelenetekben gyakran megnyilvánultak az osztályellentétek, a társadalmi konfliktusok. Ezekből a jelenetekből alakultak ki a szatirikus népi színjátékok. 91 A különböző mesterségek, jellegzetes népi alakok képviselőit azonban többnyire csak külsőségekben ábrázolták, elsősorban komikus hatásra, tréfára, vidámságra törekedtek. 92 A genre-típusok közé tartoznak az idegen nemzetiségű vándor kereskedők, vándor iparosok. Ezek hazájuktól távoli országokba is eljutottak. A litvánok farsangi felvonulásában magyarnak nevezett szereplővel találkozunk. 93 Ez nyilvánvalóan vándoriparost, vándor kereskedőt jelenített meg. Hasonlóképpen szlovák vándormestert jelenített meg a lengyel farsangi felvonulásban az a szereplő, aki a falun végighaladva folyton azt kiabálta, hogy „fazekat drótozni!" Tréfás, komikus alak és ha a kezébe edényt adtak, a földhöz vágta. 94 A lengyel népi színjátékokban különösen gyakran feltűntek a szlovák vándoriparosok, kereskedők alakjai. így a bedehemes játékok gyakori szereplői voltak az idegen országból érkező emberek. Általában magyaroknak nevezték őket. A magyar név azonban ezekben az esetekben is szlovák vándormestert, kereskedőt, gyógyfüveket áruló személyt jelent. 95 A nép természetesen ezeket az alakokat valóban magyaroknak tartotta. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a vándor iparosok, kereskedők a múlt században az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területéről indultak útjukra. A nép érdeklődését erősen felkeltették és a bábokat mutató betlehemben is a vándor szlovák mester hódolatának nyilvánítására éppen úgy a jászol elé járul, mint a népélet több más jellegzetes genre-alakja, a medvetáncoltató, a koldus, a kéményseprő stb. 96 Az alábbiakban elsőként a vándor szlovák, a drótostót jelenetét mutatjuk be a lakodalomban. 91 Csicserov VladimirIvanovics: Zimnij period russzkogo zemledelcsesgogo kalendarja XVI—XIX. w. Insztitut Etnografii Krátkije Szvobszcsenyija, VIII. Moszkva, 1949. 78. 92 Propp Vladimir Jakovlevicr. Russzkije agrarnije prazdnyiki. Leningrád, 1963. 111. 93 Skrodenis Stasys: Liaudies dramos uzsnomazgos lietuviu kalendorinése apeigose. Lietuvos TSR Mosklu Akademijos darbai, serija A. Vilnius, 1966. Nr. 2. 285-295.; Uő.: Kostüme und Masken in Litauen. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXVII. 1967. 127. 94 Matusiak Simon: A lengyel nép élete. In: Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és Képben, Galiczia. Budapest, é. n. 311-312. 95 Ernyey József: A szláv karácsonyi játékok főbb typusai. Néprajzi Értesítő, V 1904. 35-36. 96 Sebestyén Gyula: Bábtánczoltató betlehemeseink szerepe a magyar mysteriumok történetében. Ethn., XVII. 1906. 108.; L. még: Zatko Rudolf. Zur Problémánk des slowakischen Volkstheaters. In: Europäische Kulturverflechtungen im Bereich des volkstümüchen Überlieferung ORed.: Heilfurth G.—Siuts H.) Göttingen, é. n. Klny.
