Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

ólat, abban 999 patkányt meg ezer egeret, hogy ehessetek eleget. Ha pedig egymást meguntátok, a hóhér vágja le a nyakatokat, az ördög vigye el a lelketeket. Ámen. (Balmazújváros) A szövegek parodisztikus jellege, kétértelmű sorai nem hagynak kétséget afelől, hogy az esküvőt utánzó jelenetek az obszcén játékok, a komédia csoportjába vonhatók. Nem kétséges, hogy a színhely és a miliő rendkívül alkalmas volt az ilyen és az ehhez hasonló játékok bemutatására, sikamlósabb tartalmú szövegek elmondására. A játék összhatásában komikus, egy magasztosabb esemény harsány kacajt kiváltó karikírozása. Az esküvő parodizálásának ezt a jellegét a lakodalomban a valódi házasságkötés szertartása nyomán átélt aznapi élmények még inkább fokozták, felerősítették. Hasonló jelenetek bemutatására, az esküvő -parodizálás további változataira a farsang, a fonó, a munkaalkalmak és egyéb társas összejövetelek nyújtanak példákat. (Mesterséget, fogCaí^ozást utánzó játé

Çpf^ Çenre-jeCenetef^a Cakodaíomban A magyar népi színjátékok gyakori szereplői közé tartoznak a különböző mesterségek, házaló kereskedők, vándoriparosok képviselői. A falusi közösségek játékosai szívesen utánozták a paraszti életformától eltérő, a nem földműveléssel foglalkozó emberek alakjait, azok foglalkozását. A népi szemlélet sajátságosan tükröződik abban, hogy a dramatikus szokásokban különösen előtérbe kerülnek a mindennapitól, az általánostól eltérő jelenségek. A vándoriparosok, a faluról falura járó kereskedők, a vásárok jellegzetes alakjai, idegen nemzetiségű személyek (pl. szlovákok, bosnyákok), a társadalom perifériájára került alakok (pl. betyárok, koldusok) egyaránt felkeltették, magukra irányították a népi, a paraszti közösségek érdeklődését. Ez az érdeklődés tanulságosan nyilvánul meg a népi színjátszás hagyományában is. Mindazokat a játékokat, szokásokat, amelyekben a népélet jellegzetes alakjait utánozzák, genre-jelenetek néven foglalhatjuk össze. Két nagy csoportról beszélhetünk. Az első az, amelyben az utánzott genre-típusok önálló jelenetben lépnek fel, a játék középpontjában ők állanak. A második csoportban a népéletnek ezek a jellegzetes alakjai többnyire mellékszereplők a játékban, illetőleg azonos funkcióban vannak jelen a többi résztvevővel. A két csoportnak megfelelően a genre-típusok megjelenítésének alkalmai is eltérőek. A játékok bemutatásának kedvelt alkalmai voltak a A% esküvő utáni tánc. Balmazújváros, Hajdú-Bihar m.