Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

Almenyasszony a vőféllyel. Új lé ta, Hajdú-Bihar m. Almenyasszony (1955) Berneceharáti, Pest m. Rendkívül figyelemre méltó az a szokás, amely szerint Tápén álvőlegény jelent meg. A vőlegény helyett egy kamaszfiút vezettek elő, majd egy korosabbat, azután sántát. A násznép dltakozott, s egy menyecske a következőket mondta: Vén az uram, vén, Nem szeretöm én! Kopasz a feje, Nincs ölég esze.

52 Álvőlegényre vonatkozó adat Csertamellékéről bukkan még fel, ahol a lakodalom másnapján a násznép elé az ifjú pár helyett először az istállóból egy maskurába öltözött legényt vezettek elő, majd egy öregasszonyt mutattak, s azután harmadszorra jelent meg a menyasszony és a vőlegény.

53 Az almenyasszony alakításának alkalma volt még a menyasszonytánc után az új asszony, a menyecske bemutatása. Néhol bolondmeny ass%onycYÀ\ vagy sarnyúmenyass%onynak nevezték. Idevonatkozóan Kecelről Csefkó Mátyásné nyomán említünk példát. Egy legényt felöltöztettek menyecskének. Arca maszatos, haja csapzott, ruhája rongyos, cipője lyukas volt. Orrát, fülét piszkálta, ásítozott stb. A vőfély a násznagy elé vezette és a következő szavakkal mutatta be: 52 Waldmann József. Tápai lakzi. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957. 154. 53 Gönczi Ferenc. Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 353.