Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

tékokkal s képtelennél-képtelenebb rigmusokkal."

32 Úgyszintén bihari adat a következő: „A lakodalmi vacsora alkalmával a vőlegény és menyasszony az asztalközépen, a fal mellett ülnek, a jobb felső sarkon a násznagy, a bal felső sarkon az úgynevezett kunkapitány, ki rendesen tréfás modorú ember."

33 A Nagykunsággal kapcsolatban Györfjy István is utal rá. Lakodalomban „figurának, az olyan sikamlós verseket nevezték, amiket lakodalmakon éjfél után a figurás vagy alakosnak vagy kun kapitánynak nevezett egyének szoktak elszavalni."

34 Viski Károly az Arany-jegyzet kapcsán foglalkozott a kun kapitánnyal?

5 A lakodalmakat leíró különböző közlemények emlídk a kunkapitányt mint a lakodalom egyik figyelemre méltó személyét, azt is mondhatjuk, hogy tisztségviselőjét. A kunkapitányra vonatkozó legfontosabb adatokat Csefkó Gyula foglalta össze, s felvázolta a szó jelentésfejlődésének útját. A lakodalmi kunkapitány előképét a kunkapitányság, a kunbíróság intézményére vezeti vissza. Az egykori hivatali tisztséget viselő személy hatáskörének csökkenése, majd a funkció végleges elvesztése után a lakodalom tréfacsinálója, az ezt a szerepet betöltő egyén az egykori kunkapitányt karikírozó alakká vált, s csak nevében őrizte meg egy régi foglalkozás emlékét.

36 A kunkapitány alakját közel hozza hozzánk S%abó Pál, aki a Talpalatnyi föld című regényében ír róla minden kétséget kizáróan szülőföldjén, Biharugrán szerzett élményei, megfigyelései alapján: „Csak egy hely van még üresen. A sarok. Oda nem akar ülni senki se. Szoronganak, fészkelődnek, de a sarok mindég kimarad. Nem csoda, aki a sarokba ül, az lesz a kunkapitány. Vagy akarja, vagy se. Jobb vóna, hogy... te ülnél oda be, ecsém — mondja Bagdi János, az öreg násznagy Jámbornak. Utálja ezt az embert. Ő nem tudja, honnan szedte magát... hogy nem ismerte ő ezt eddig? Evvel násznagynak lenni egész éjszaka mellette ülni éppen elég. — Nem megyek — tiltakozik Jámbor, és a fejét is rázza hozzá. Pap Sándor jön be, a húsvizsgáló. Délelőtt olyan hamar talált jönni, meg is dorgálta az asszony, most késett szándékosan. Jóvá akarja tenni, amit elrontott. Megáll az ajtóban, széjjelnéz a vendégségen. Pap Sándor hatalmas szál ember. Valamivel túl van a negyvenen, de sokkal fiatalabbnak látszik, csak a fogai sárgák, nagy kár, hogy jobban nem gondozza. Bajusza is sárga a nikotintól, meg az ujjai hegye is, sokat cigarettázik, és göngyölni szokta a cigarettát. Török dohányt szí, amire azt mondják a parasztok, hogy festett dohány. Ők nem színák el, ha ingyen adnák se. Pedig valójában azért, hogy úgyse tudnák megvenni. Mert drága. Nincsen rá pénzük. Ez a nagy darab ember most nagyon idétiennek érzi magát. Mindenki ül, csak ő ténfereg itt összevissza. — Ide, ide, itt van még egy hely, Pap úr... Sándor bátyám... — egyik így mondja, másik úgy. Ránéznek Pap Sándorra, aztán az üres sarokra. — Úgy... mingyá, csak... - Azt nézi, melyik oldalról menjen be. Nem azt, amerről kevesebben vannak, hanem azt, hogy merről vannak többen az asszonyok. Mert titkon, hogy senki nem tud róla, igen becsüli az asszonyfélét, és nem utolsó dolog bevergődni annyi asszonytérden a sarokig. — Bocsánatot kérek... — mondja a szélső asszonynak — nem akarok lábatlankodni a menyasszony körül... — s már indul is. Óvatosan. — Csak tessék... — mondja amaz, s míg Pap Sándor iránta van, behunyja a szemét. 32 Ballagi Aladár. A bihari síkság In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben. Magyarország, II. Budapest, 1891. 406-407. 33 Vende Aladár. Bihar vármegye népe. In: Bihar vármegye és Nagyvárad. (Szerk.: Borovs^ky Samu). Budapest, é. n. 224.; vö: Us^t Nándor, i. m. 239. 34 Györfjy István: Nagykunsági krónika. Karcag, 1922. 153. 35 Viski Károly: Arany-szók. Magyar Nyelvőr, XLVII. 1918. 217-218. 36 Csefkó Gyula: Kunkapitány. Magyar Nyelv, XXII. 1926. 260-266.