Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

„Ugrálj, ugrálj medve, az ördög jön érted".

329 A szlovák farsang állatalakoskodói között szintén ott találjuk a medvét.

330 Jelentős szerepe van a medvemaszknak Lengyelországban

331 és Galíciában.

332 Az alsó-lausitzi sorbok farsangi felvonulásában az úgynevezett szürke lovassal együtt jelenik meg a borsó és árpaszalmába csavart medve.

333 A magyar nyelvterülettel érintkező bunyevácok medvéje zabostarisznyából készült álarcot visel. Időnként a földre fekszik, mintha meghalt volna.

334 A bajai bunyevácok farsangi felvonulásában még a közelmúltban is megjelent a medve.

335 Európában a szlávok mellett szinte mindenütt előfordul a medve a néphagyományban. A borsómedve Németországban széltében ismeretes. Megjelenik a karácsonyi, farsangi, búcsúi, lakodalmi, aratási felvonulásokban.

336 Salzkammergutban,

337 Warburg vidékén,

338 az Eifel,

339 a Hunsrück hegyvidéken,

340 a Rajna mentén

341 és más német területeken

342 egyaránt találkozunk a szalmával becsavart farsangi medvével. A medve a tiroli és a dániai farsangi játékoknak a középpontjában áll.

343 Mind Medvemas^kosjátékos a vehetőjével (1904). Baja, Bács m. a germánok, mind a szlávok medvével kapcsolatos szokásaira bőséges példát hoz Uungman Waldemar?^ Úgy gondoljuk, hogy az általunk említett néhány adattal is bekapcsoltuk a magyar medvealakoskodást az európai hasonló szokáskomplexumba. Ha elfogadjuk, hogy a medvére vonatkozó szokások a magyarságnál átvételen alapulnak, ebben az esetben is erdélyi kapcsolatokat kell feltételeznünk.

343 Az erdélyi állatalakoskodásról viszont Dömötör Tekla azt hangsúlyozza, hogy azok 329 Zíbrt Cenék: i. m 112. 330 Bednárik Rudolf, i. m. 76. 331 Mais Adolf. i. m. 226-228. 332 Mlynek Ijidung. i. m. 110. 333 Schneeweis Edmund: Feste und Volksbräuche der Sorben. Berlin, 1953. 122. 334 Kovács Antal: „Farsang utója" Baján. Népr. Ért., IV. 1903. 135. 335 Sólymos Ede: Farsangi maszkajárás Baján. Ethn., LXVIII. 1957. 354—356.; A szlovén medve említését 1. Novak JAilko: Slovenska ljudska kultúra. Ljubljana, 1960. 208. 336 Mackensen E.: Erbs/en/bär. In: Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens (Red.; Hojfmann-Krayer E.—BächtoldStäubliMf II. Berlin-Leipzig, 1929-1930. 885. 337 Wolfram Richard: Faschingsbräuche im Salzkammergut. Germanien, XIV. 1942. 43. 338 Sartori Paul: Westfälische Volkskunde. Leipzig, 1922. 146. 339 WredeAdam. Eifeler Volkskunde. Bonn-Leipzig, 1924. 208. 340 Becker Albert. Pfälzer Volkskunde. Bonn-Leipzig, 1925. 229. 341 Mackensen E: i. m. 886. 342 Wörterbuch der deutschen Volkskunde, Stuttgart, 1955. 190. 343 Dörrer Anton: Tiroler Fasnacht. Innerhalb der alpenländischen Winter- und Vorfrühlingsbräuche. Wien, 1949. 315. 344 Eiungman Waldemar, i. m. II. 1052 kk. 345 Erdélyi medvefarsangolóhoz: Makkai Endre—Nagy Ödön: i. m. 63, 188.