Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

és hajlandó hinni; csak azt nem, hogy a mezőgazdasági hagyománykör olyan rítusokkal, szokásokkal is rendelkezett, amelyek összefüggésben álltak a termeléssel, a termékenység biztosításával, a növényzet fejlődésének elősegítésével. Hiedelmek, varázslatok, rítusok az emberi élet legkülönbözőbb területén lehetnek, ezekben Mackensen L. nem kételkedik, csak éppen az emberi élet fenntartásához szükséges legfontosabb termeivényekkel kapcsolatban tartja elképzelhetedennek! Mint ahogy látjuk, Mackensen L. „ellenteóriájának" érvei sem meggyőzőek. Nem tudok arról, hogy követője akadt volna. Úgy vélem, hogy az ő nézete inkább csak tudománytörténeti szempontból méltó figyelemre. Elsősorban úgy, mint a Mannhardt W. elmélete elleni tábor egyik megnyilvánulása. Jan de Vries írja, hogy Mackensen L. komikus fénybe helyezte a tudományos dedukciók ünnepélyes komolyságát. Bárján de Vries nem tagadja, hogy az új szemléleteknek nincs létjogosultságuk, de határozottan leszögezi, hogy olyan könnyen, mint Mackensen L. is teszi, aligha magyarázhatjuk meg a mélyben gyökerező paraszti szokásokat.

79 Az antif^ istene^, ^uCtuszo^ és az újkori agrárrítuso^ A vegetációs kultusz kutatása során számos olyan kérdés merült fel, amelyet a néphagyomány elemzésével, összehasonlító vizsgálattal az etnológusok nem tudtak megoldani, megmagyarázni. Több fontos probléma magyarázatában a hipotézisek mezejére kerültek. Az etnológiai kutatás kezdetén már világosan látták a kutatók, hogy a népszokások és a néphiedelmek nagymértékben összefonódnak a vallással, hogy valamilyen összefüggés, kapcsolat van közöttük. A legnagyobb és kezdetben megoldhatadannak tűnő problémát az jelentette, hogy a néphagyomány számos motívuma, eleme közül melyek azok, amelyekről kontinuitás mutatható ki. Melyek azok az elemek, amelyek visszanyúlnak az emberi kultúra kezdetéig és hogyan alakultak át a történelem folyamán. Ez a vizsgálat rendkívül bonyolult, sokrétű. Ahhoz, hogy az egyes szokáselemeket, azok alakulását, változását lássuk az egyes korokban, a megfelelő összefüggéseket felfedhessük, nemcsak a vallástudomány, hanem a történettudomány területén is rendkívüli tájékozottsággal kell rendelkezni. A kutatás rámutatott arra, hogy a szokások történetébe bepillantani egyet jelent történelmi helyük meghatározásával. Ugyanazon formának rendkívül különböző funkciója lehet a történelmi helyzetnek és alkalmazásának megfelelően. Ezért a különböző funkciók mindegyikének szüksége van magyarázatra az egyes történelmi korszakokban.

80 Mivel minden korszak rányomja a maga bélyegét a szokásokra, gazdagítja a szokás megjelenési formáját, azok a kísérletek, amelyek a történelmileg átszőtt, átalakított formákból az ősformát akarják megmutatni, gyakran történetieden absztrakcióhoz vezetnek, ezért mindenképpen elsődleges helyen kell állni annak a kérdésnek, hogy mi volt a szokás korfunkdója, vagyis valójában, hogy mit akar kifejezni és elérni a szokás egy korban az életrend struktúrájában.

81 Ezekben a kérdésekben a vallástörténészek gyakran meglepő eredményre jutottak. Ami bennünket itt közelebbről érint, a vallástörténet eredményeinek az összegezése; abban az alapvető kérdésben, amely a vegetáció kultuszának kutatásában az egyik döntő problémát 79 Vries]., 1939. 93. 80 Dünninger]., é. n. 2628-2629. 81 Dünninger]., é. n. 2630.