Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Furkamas^kok. Méhkerék, Békés m. A meghalás, elmúlás és temetés motívuma a szokást a tél-tavaszi, hagyomány tágabb területébe kapcsolja. Az erdélyi román turkajárás főbb mozzanatainak ismertetése után a szokást a magyarországi románok köréből való recens példák nyomán mutatom be. A Bihar és a Békés megyei román közösségekben a karácsonyi turkajárás szokását általánosan ismertnek tekinthetjük. Ma már többnyire csak az idősebbek emlékezete őrzi az egykori turkajárás hagyományát. Különösen a vegyes lakosságú községekben, ahol a román közösségek kisebbségben éltek, a szokás hamarabb került háttérbe, mint az egységes román lakosságú falvakban. A turkajárás népszerűségét a Bihar megyei románok körében jól mutatja az a múlt század eleji lejegyzés, amelyre a bevezetőben már hivatkoztam. A következőkben a Békés megyei Méhkeréken

293 és a Bihar megyei Körös szakálon

294 ismeretes turkajárás variánsát írom le. 293 Méhkeréknek a múlt század derekán mintegy 2500 lakosa volt. Fényes E/ek: Magyarország geographiai szótára, I-IV. Pesten, 1851. III. 79.: Ez a századfordulóra lecsappant 1500 főre. Magyarország vármegyéi és városai (Szerk.: Borovs^ky Samu). Budapest, 1901. 113.; Az első világháborúig Bihar megyéhez tartozott, majd Békés megyéhez kapcsolták. Jelenleg a lakosság száma meghaladja a 2200 főt. Az anyagot helyszíni kutatás nyomán mutatom be. Itt is köszönetet mondok Rúzsa János szíves segítségéért. 294 Körösszakái, korábban Szakái a múlt század közepén 716 lakosú település. Ebből 574 román. Fényes Elek: i. m. 1851. IV. 53.; A századfordulón a lakosság száma: 840. Magyarország vármegyéi és városai (Szerk.: Borovs^ky Samu), Budapest, 1901. 144.; Napjainkra a lélekszám 1500-ra emelkedett. A turkajárásról Szakadáü Hermina jegyezte fel a közölt anyagot. Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének Adattára, Nr. 412.