Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Szeressél tovább is, rosszban és örömben, El ne hagyjuk egymást soha az életben. Kedves leány barátaim, gyönyörű virágok, Köszönöm nektek is, a jó barátságtok, Ne feledjetek el, én sem feledlek el bennetek sohasem. Amint ezideig, úgy mindig szeretlek, Ne szomorkodjatok, ha a mai farsangból ti most kimaradtok. De majd jön a másik, lesz benne részetek, És majd ti is így megesküdhettek. Elköszönés a lányos háztól Most pedig kérjük, szépen az édesanyját, Eressze utoljára kedves leányát. Mert örülhet nagyon, az az édesanya, Ki farsang vasárnapján leányát férjhez adja. Indulj, hát vőlegény a fenyőfa hátán, Mi pedig menjünk az ifjú pár után. Hangozzék vígan a lakodalmi nóta, így vonuljunk innen a lakodalomba. Az első vőfény beszéde a rönkhúzás előtt Ünneplő közönség, kedves vendégeink! Korontúli lányok, idős legényeink! Mielőtt indulnánk a nagy nászutunkra, Láthatják elül van nászszekerünk rúdja. Kérek én mindenkit, aki hozzáférhet, Fogja meg a rudat és tolja a szekeret! Mivel a sok szép lány nem mert férjhez menni, Ezért kellett nekünk ünnepet rendezni. Vőlegényünk Gergely, menyasszonyunk Sára, Húzzuk a fatörzset, végig az utcába. Vigadjunk, táncoljunk nappal és az éjjel, Hadd legyen a farsang jókedvnek cégére. Aki haragszik ránk és nem tart mivelünk, Pulykának mérgével duplán fizetünk. Node, induljunk már, tánccal és zenével, Ne etessen ma minket senki a fenével! Rajkóbanda húzd rá, szóljon a hegedű, Legyen nagy a vígság, boldogság és derű. A püspök szpl a násznéphez Tisztelt lakodalmas násznép! Szólok most én pár szót hozzátok,