Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Csak vigyázz a nászútra, ne hozz miránk szégyent. Legyetek boldogok, és éljetek sok évet, Ezt kívánja Néked az egész násznéped. A menyasszony kikérése Hogy farsang utolsó napjára elértünk, Ezért bátorsággal ide be is tértünk. A mi vőlegényünknek vagyunk küldöttei, Aki szép menyasszonyát dsztelettel kéri. Hadd teljesedjen be Huzavona Brúnó álma, Hogy felülhessen a faluvégén a fára. Mi a boldogság útját nem hintóval tesszük, Inkább őket a nagy fára szépen felültetjük. Ezért, hogy ne legyen a menetben nagy hiba, Magunkat fogjuk szépen a kocsiba, Mert a vőlegényünk nem utolsó legény, Megél júliusban is a jég tetején. A menyasszony búcsúzója Édes menyasszonyunk felkért szeretettel, Hogy őhelyette egész dsztelettel, Zengjem el búcsúját, búcsúzó szavait. Hallgassátok meg tehát, főbb óhajtásait. Kedves édesanyám, legelső szavamat tehozzád intézem: Ki engem ruháztál, tápláltál, neveltél, Légy áldva mindezért a magas mennyeknél. Sok bú nyomta szíved, hogy boldoggá tegyél, Hogy engem mindeddig szépen felneveltél, Tiszta erkölcsben, igaz munkásságban, így részesültem minden áldásodban. A mai mennyegzőnkben örömet leljél, Hogy egész a sírig boldog lehessél. Hű páromat is fogadd szeretetedbe, Fogadj mindkettőnket áldott jó szívedbe. Édes, kedves anyám még hozzád fordulok, O, jaj, hogy is kezdjem, beszélni nem tudok, Add ide kezedet, forró könnyeimnek, Hadd öntöm ki rá jelét igaz érzelmimnek, Ki annyit dajkáltál és annyit szenvedtél, Míg a jelen korig engem felneveltél, Drága édesanyám áldjon meg a nagy ég, Légy boldog örökké. Kedves testvérem el ne feledjél, Ami dszta szívvel eddig szerettelek,