Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

A háziasszony kolbásszal és tojással ajándékozza meg őket. Ehhez hasonló farsangi szántás Szlovénia legkülönbözőbb területein ismeretes, néhol a teknőhúzás csökevényesedett formájában. A szlovén farsangi hagyományban megtaláljuk a magyar, szlovák, cseh és horvát szokáshoz hasonló temetési játékot, amely az ítélkező játékokhoz kapcsolódik. A Cerkno völgyében a felvonulás befejezéseként farsangkedden a farsangot (pust) tréfás bírósági végzéssel halálra ítélik, kivégzik, s tetemét a falun kívülre viszik. A szlovén farsangi játékokban megjelentek az állatalakoskodók is, mint pl. a medve, a gambéla, illetőleg a rusa. Ez utóbbi két állatalakoskodó lakodalmakban is szerepelt.

118 Róluk részletesebben a ló- és a kecskemaszkokkal kapcsolatban szólunk. A kapcsolatok és a párhuzamok miatt ide kívánkozik a szorbok farsangi játékairól való rövid áttekintés. A lausitzi szorbok farsangjáról már a 17. század végéről van leírás (a farsang = póstny, kapust, a böjtidő — post, az óin. fosta szóból). Böjt hete előtt nyolc nappal fiatal gazdalegények mintegy húszan vagy harmincan, de olykor többen vagy kevesebben a falu nagyságához mérten, zenészeket fogadtak és farsanghétfőn, húshagyókedden nagy dudálással, hegedűszóval végigvonultak a falun. A résztvevők botot vagy fűzfavesszőt tartottak a kezükben. A házakba betértek és a nőket megtáncoltatták. A felsőlausitzi szorbok farsangi menetében medvét alakító játékos is haladt. Ez az alakoskodó rendszerint kifordított báránybőrt vett fel, vagy borsó- és árpaszalmába burkolózott. Gyakran megjelent a szürke lovas is. Az állatalakoskodók mellett ágányokat, katonákat, bohócokat, kéményseprőket stb. alakító játékosok is felvonultak.

119 Végül néhány motívumpárhuzam kapcsán szóljunk a bolgár maszkos felvonulásokról. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a bolgár népi kalendáriumban az ún. karnevál nem ahhoz az időponthoz kapcsolódik, mint a Kárpát-medence népeinél. Az idetartozó játékokat a bolgár szakirodalom kukeri néven tartja számon. Ezek a maszkos játékok a keleti területeken a nagyböjt előtti héten, nyugati területeken pedig elsősorban karácsony vagy újév idején ismeretesek. Az ország más területein a játékok a hamvazószerda utáni héten vannak az ortodox egyház naptára szerint februárban vagy márciusban, a húsvét dátumától függően. Hasonló játékok ismeretesek más alkalmakkor (lakodalom, munkaalkalom) is. A mi szempontunkból az a lényeges, hogy a maszkos felvonulós játékokra a böjttel összefüggésben is sor kerül. Ez - függedenül a naptári elhelyezkedéstől — lényegében megegyezik a többi szláv és a magyar felvonulós játékok alkalmával. A kukénjátékban különböző alakoskodók vesznek részt, úgymint öregember, öregasszony, dervis, arab, török bej, cigány, király, bíró,pap, orvos, borbély stb, valamint állatmaszkos alakoskodók, mint pl. agólya, ló, medve, teve stb. A legfontosabb alakoskodó a kuker, mellette a baba, a cár vagy a király, a bíró, a pap és más kísérők. A nagyszámú játékvariáció közül a mágikus, szántással, vetéssel kapcsolatos formát emeljük ki a fentebb említett más szláv és nem szláv népek hasonló szokásainak párhuzamaként. A felvonulós játék a falu egész közösségére kiterjed. Az emberek ezen a napon nem dolgoznak. A kukerek egész nap csoportosan járják az utcákat. A játék végén a falu központi részén a királynak vagy a cárnak nevezett alakoskodó szánt a kukerekkel, s a felszántott talajba magot vet. Néhol a kuker szánt, a cár, olykor a bíró vet. A szokás termékenységvarázsló funkcióját több helyen a kuker fából készült, pirosra festett fallosza is mutatja.

120 * * * 118 Kuret Niko: i. m. 1955. 201-220.; Uő.: i. m. 1968. 77-99.; Uő.: Praznicno leto slovencev, I. Celje, 1965. 11 kk.; Kret%enbacher\jeopold: „Rusa" und „Gambela" als Equiden-Masken der Slowenen. Lares, XXXI. 1965. 49—74. 119 Schneeweis Edmund: Feste und Volksbräuche der Sorben. Berlin, 1953. 119. 120 Vakarelski Christo: Etnográfia Bulgarii. Wroclaw, 1965. 343 kk. Uő.: Jeux et coutumes théâtrales chez les Bulgares. Ethnologia Slavica, I. 1969. 126 kk.; Uő.: Bulgarski prazdnicni obicaj. Sofia, 1943. 39 kk.; Arnaudoff M.: Die bulgarischen Festbräuche. Leipzig, 1917. 23 kk.; Angelova Rosica: Les masques populaires bulgares. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXIII. 1967. 226 kk.; Zlatkovs^kaja T. D.: O proiszkhozsgyeni nyektorich elementov Kukerszkogo obrjada u Bolgar. Szovjetszkaja Etnografija, 1967. 31 kk.