Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Fa- és kendomas^kos sokác busók (1904). Mohács, Baranya m. a jégveréstől. 77 Troppauban (Szilézia) a darabokra szaggatott szalmabábu maradványait a tehenek jászlába, a tyúk ülőhelyére tették. 78 A svájci farsang szalmaemberét, a Böög-öt még Zürichben is körülhordozták és nagy lövöl­dözés, kolompolás közepette a város főterén elégették. 79 Schulsban (Kt. Graubünden) a Böög va­lójában egy lecsonkolt hatalmas fa, amelyet szalmával csavartak be. Szánkóra helyezték és lóval húzatták körbe a helységen, majd elégették. 80 A német Pfalzban, 81 Westfalenben, 82 a Hunsrück hegységben 83 és más területen, 84 valamint Luxemburgban 85 és Tirolban 86 szintén ismeretes a far­sangi szalmabábu körülhordozása, eltemetése, vízbevetése vagy elégetése. Az Eifel-hegységben a körülhordozott szalmabábut a mezőn készített kunyhó tetejére állították, s azzal együtt elégették. 87 A francia Provence-ban a szalmabábut bírói ítélkezés nyomán „kivégezték". 88 Angliában gyászme­nettel kísérték a szalmaembert, majd a tengerbe dobták. 89 Az észteknél is megtaláljuk a farsangi szalmabábut. A farsangkeddjén készített szalmabábut a mezőn hordozták körül, azután az erdőben egy fa csúcsára erősítették. Úgy vélték, hogy a szalmabábu megvédi a falut a szerencsédenségtől. 90 Egyik példánkban már előfordult, hogy a farsangi szalmabábut, mielőtt „kivégezték", bí­ráskodási ceremóniával halálra ítélték. Német, osztrák, cseh területen széltében ismeretes volt az ún. boiondbíráskodás (Narrengericbt). Farsangkeddjén vagy hamvazószerdán a szalmabábut vagy más tárgyat (Csehországban a nagybőgőt is) a bírósági eljárást utánozva halálra ítélték, majd az egy­77 Gugitz Gustav: i. m. 88-89. 78 Frayer James George: i. m. 250. 79 Weiss Richard: Volkskunde der Schweiz. Erlenbach-Zürich, 1946. 168. 80 Weiss Richard: i. m. 132. 81 Becker A.: Pfalzer Volkskunde. Bonn-Leipzig, 1925. 229. 82 Sartori Paul: Westfälische Volkskunde. Leipzig, 1922. 149-150. L. még Uő.: Todaustragen-austreiben. In: Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens, VIII. Berlin-Leipzig, 1936-1937, 991—993. 83 Becker A.: i. m. 229. 84 Wörterbuch der deutschen Volkskunde. Stuttgart, 1955. 192 kk, 459 kk. 85 Fontaine Ed.: Luxemburger Sitten und Bräuche. Luxemburg, 1888. 27. 86 Dörrer Anton: Tiroler Farnacht. Wien, 1949. 38. 395. 87 Wrede A.: Eifeler Volkskunde. Bonn-Leipzig, 1924. 209. 88 Frayer James George: i. m. 226. 89 Frayer James George: i. m. 229. 90 Sartori Paul: Fastnacht begraben. In: Handwörterbuch.., II. Berlin-Leipzig, 1929-1930. 1262.

Next

/
Thumbnails
Contents