Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Tuskóhú%ók a há% e

^

ttKide, Kolons m. A tuskóhúzpk elvonulása. Kide, Kolons m. igazolják - frank földről került Csehországba,

71 és így szlovák közvetítéssel északi magyar területre. A délszlávoknál a halálkihordásnak ez a formája nem ismeretes és amint Zelenin Dmitrijis hangsúlyozza, a keleti szlávok egyes szokásaiban előforduló szalmabábu szintén nyugati eredetre mutat.

72 Ha az európai farsangi szokásokra pillantunk, nyomban látjuk, hogy szinte mindenütt Európában ismeretesek farsangi felvonulós játékok. Különösen a szalmabábu a jellegzetes figurája a farsangi felvonulásoknak. Ausztriában széles körben ismert volt a farsang, illetőleg a tél eltemetése szalmabábu alakjában. A szokásban igen gyakran egyházi temetési szertartást parodizáltak.

73 Egy alakoskodó pap a ravatalon fekvő szalmabábu felett többnyire karikírozott halotti búcsúztatót mondott. Richtersweiben a szalmabábut elégették és a hamuját temették el.

74 Steyreggben (Felső71 E Schneeweis Edmond: Feste und Volksbräuche der Sorben. Berlin, 1953. 125. 72 Zelenin Dmitri/: Russische (Ostslavische) Volkskunde. Berlin—Leipzig, 1927. 373. 73 Koren H.: Volksbrauch im Kirchenjahr. Salzburg-Leipzig, 1935. 100. 74 Gugit^ Gustav: Das Jahr und seine Feste im Volksbrauch Österreichs, I—II. Wien, 1949-1950.1. 1949. 89.