Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

küzdenek, harcolnak egymással. A viadalból mindig a nyarat szimbolizáló alak kerül ki győztesen. Igen gyakran pedig egy szalmabábut hordanak végig az utcákon, amit azután elégetnek vagy a vízbe vetnek.

70 Az utóbbival kapcsolatban a szláv népek körében, elsősorban a nyugati szlávoknál (szlovákok, csehek, németországi szorbok) a szokás neve - pl. a cseheknél vynáhni smrti 'a halál kihordása' — s utal egykori alapvető funkciójára. Sokáig a kutatók körében úgy tűnt, hogy a halálkihordás szokása a szláv népek sajátja. Ehhez többek között - alapot szolgáltatott az, hogy a halálkihordás a nyugati szlávoknál nem közvetlenül farsangi időszakhoz, hanem Laetare vasárnapjához (nagyböjt 4. vasárnapja, húsvét előtt a 2. vasárnap) kapcsolódik. Ez a nap megegyezik a magyar fekete vasárnappal. Az egyes szokásoknak a jelenlegi naptári elhelyezkedése azonban eredeti, több száz évvel ezelőtti életét, funkcióját tekintve nem döntő jelentőségű. A nyugati szláv halálkihordás - mint azt az adatok 70 Ipolyi Arnold: Magyar mytologia. Pest, 1854. 295 kk. Tuskóhúzás (csuthahu^âs) hamvazószerdán. Yade, Kolozs m. Tuskóhúzpk csoportja. Kide, Kolozs m.