Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások I.

Nyitra környékén farsangvasárnapján a fiúgyermekek, néhol a legények, illetőleg a bakter sárdózyi jártak. Minden háznál énekeltek. A házalók a gazdaasszonytól tojást kaptak, amit a legények eladtak, s az összeget a kocsmában elmulatták. A házaló jellegű szokásokhoz kapcsolódik a farsangi nyársa/ás is. Fiúgyermekek, suhancok és sok helyütt legények, nős férfiak farsangkeddjén, néhol farsanghétfőn, olykor farsangvasárnapon fa- vagy vasnyárssal házról házra jártak. Verses jókívánságokkal köszöntötték a házigazdát és családját. A háziasszony a nyársukra szalonnát, disznósajtot vagy hurkát húzott. Az ajándékokat a szegényebbek hazavitték, mások a farsangkeddi közös mulatozás költségeire fordították. A szokás Magyarországnak főleg a nyugad és északi területein volt ismeretes. Csallóközben farsangkeddjén a dőrék jártak házról házra. A farsangi dőrék csoportjában gyakran 15-20 legény volt. Különböző maskurába öltöztek. Női ruhába bújtak, nagy hasat készítettek, cigányt, katonát, vándorembert, koldust, menyasszonyt, vőlegényt stb. alakítottak. Az arcukra harisnyát húztak, illetőleg bekormozták vagy belisztezték az arcukat, hogy ne ismerjék meg őket. Nem szívesen A dőrepár maszkos társaival. Tejfalu, Csallóköz A dőrék tréfálkozása a% utcán. Tejfalu, Csallókö^