Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
gazdasági és szociális viszonyainak hatását, szerepét a mezőgazdasági, ezen belül elsősorban a közösségi jellegű aratószokásokra, azok változására, átalakulására. A vizsgálatok nehézségei azonban ezen a téren is jelentkeznek. A szociális és a gazdasági tényezők másképpen jelentkeztek nemcsak Európa népeinél, hanem még egy országon belül is éles különbségek mutatkoztak a gazdasági és társadalmi fejlődésben. így általános érvényű megállapítások csak a különböző localis recens anyag elemzése nyomán vonhatók le. A mezőgazdasági szokások és hiedelmek struktúrájának vizsgálatában az adaptáció és a diffúzió problémaköre különösen sok tanulsággal, eredménnyel szolgál. Elsősorban azokon a területeken van az ilyen irányú kutatásoknak jelentősége, ahol a földművelés viszonylag nem nagy múltra tekint vissza, és ahol a táplálékul szolgáló növények termesztésének kezdeti időpontjai többé-kevésbé megállapíthatók. A magyar agrárrítusokkal kapcsolatban joggal vetődik fel a rítusok, hiedelmek adaptálásának lehetősége egyrészről az állattartás, a pásztorkodás hagyományköréből, másrészről a mezőgazdasági szokáskör kialakult alaprétegéből az újabb és újabb terményekre. Ehhez kapcsolódik még az ún. belső diffúzió, amikor a mezőgazdasági hagyománykör funkcionális tényezők hatására a néphiedelem, a népszokás egész területéről kaphat impulzusokat, új elemeket, motívumokat. Az idetartozó vizsgálatok elvi tekintetben, általánosabb vonatkozásban meglepő eredményeket nyújtanak. A szokások változásához számos tényező hozzájárul. A munka és a kultusz, a mágikus cselekvések szoros kapcsolatában a munkatechnika, a munkamód stb. megváltozása előidézőjévé válhat a szokások, a rítusok megváltozásának. A termelési módszerek, a termelési technika fejlődésével szokások tűntek el, alakultak át. Az ,anyagi kultúrában' jelentkező fejlődés hatással van a parasztság szemléletének alakulására is, amely a szokások, hiedelmek további módosulását idézheti elő. A vizsgálatok során a mezőgazdasági szokások, hiedelmek változásának bonyolult folyamatát kell figyelembe venni. 633 A szokások változását, alakulását, illetőleg a hagyomány bűvölését nagymértékben elősegíti a mezőgazdasági munkások időszakos migrációja. Ehhez hozzájárulnak még a különböző kitelepítések, amelyek nyomán az idegen, a távolabbi területről érkező lakosok hagyományából a befogadó lakosság szokásai újabb elemekkel bővülhetnek. Az idevonatkozó kutatások fontos eredményeket hoznak nemcsak a mezőgazdasági szokáskörrel, hanem általában a folklór jelenségekkel kapcsolatban. A mezőgazdasági élettel összefüggő szokások és hiedelmek a néphagyomány, a folklór különböző területén megfigyelhetők. Különösen gazdag anyagot nyújt a naptári év napjaihoz fűződő hagyomány, a népi színjátszás, számos maszkos játék, jelenet. A kalendáris adatok vizsgálata során a hagyomány különböző rétegének a szétválasztása alapvető feladatot jelent. A naptári szokások, hiedelmek zömmel keresztény ünnephez, szentek stb. napjához fűződnek, amelyen belül az agrárrítusok keverednek, összevegyülnek, egymásra rakódnak keresztény elemekkel és ennek nyomán igen gyakran sajátos szokások alakulnak ki. A színjátékszerű szokások, jelenetek is bőséggel szolgáltatnak példákat az agrárkultusszal való összefüggésre. Különösen előtérbe kerül néhány állatmaszkos játék, mint pl. a kecskével, a medvével kapcsolatos jelenetek. Az agrárkultusszal való kapcsolatok szempontjából a legtöbb problémát nyújtó színjátékszerű szokások közé tartoznak a halottas játékok. 633 A funkdó megváltozásával kapcsolatban Szyfelbejn-Sokolewicz Z. közelmúltban megjelent könyvében az aratási rítusok, szokások átalakulásának, eltűnésének okait vizsgálva elsősorban arra keresi a választ, milyen tényezők hatására változtatják meg a rítusok, a szokások a funkciójukat, hogyan történik a szokások adaptációja új funkciókba, új tartalmak kifejezésére? Feltételezi, hogy elsőként azok a szokások tűnnek el, amelyek egyéni jellegűek. A szokás elhagyását az egyén dönti el, ez egyéni kockázattal jár, amit különböző tényezők hatására a közösség egyedei vállalnak. Azok a szokások, amelyek megmaradnak, zömükben elveszítik mágikus tartalmukat és a közösség látványos megnyilvánulási alkalmaiban kapnak helyet. S^yfelbejn-SokoleiviczZ-, 1967.
