Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
tettek. 599 Luke faluban, amikor először indul tavasszal a gazda szántani, a ház küszöbét fehér vászonnal terítették le. Ezen át lépett ki a gazda a házból. A gazdasszony utánadobta a vetőmagos zsákot, egy fehér inget, valamint tojást és pogácsát. A földműves a harmadik barázdába egy tojást szántott be. Reszava és Medvedzsa falvakban, amikor lent vagy kendert vetettek, három tojást ástak el a földbe. Három nap múlva a tojásokat kivették, helyére három fűzvesszőt szúrtak és piros cérnával átkötötték. A tojásokat elfogyasztották, héjukat a len-, ill. a kenderföldön szétszórták. 600 Ismeretes volt az a szokás is., hogy a mezőre kivitt tojást az ökörjármon vagy pedig az ökör homlokán törték össze. 601 A szerb agrárrítusokban különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak a húsvéti tojásoknak, mint arra már utaltam. Apotropeikus szerepére más szokásokban is bőségesen vannak példák. 602 Szlovák hagyományban is ismeretes az a szokás, hogy tavasszal az első barázdába tojást tesznek (Jokavoce). 603 A sziléziai Grünbergben a gazdaasszony keményre főtt tojást helyez a kender vetőmag közé, azzal a céllal, hogy a kender sárga és hosszú legyen. 604 Német hagyományból számos példát ismerünk a tojás kultikus szerepére az agrárszokásokban. 603 Idevonatkozó adatokat a legkülönbözőbb népektől említhetünk. A litvánok pl. Szt. György napján egy tojást kenyérbe belesütnek, megkerülik vele a szántóföldet, egy részét elássák, más részét a koldusnak adják. A szántásról hazatérő embereknek tojást kell enni, s megelőzően a gazdaasszony vízzel önti le a szántásból hazaérkező gazdát. Mind a tojás, mind a vízleöntés a bőséges termés érdekében történik. 606 Mindezek a kiragadott példák azt mutatják, hogy a tojásnak fontos szerepe volt a szántási, vetési rítusokban. Az idevonatkozó cselekmények az európai néphagyományban feltűnő hasonlóságot mutatnak. A tojás az agrárkultuszban föltédenül az archaikus réteghez tartozik. A tojással kapcsolatos varázsló eljárások az állattartás hagyománykörében is ismeretesek és jelentős funkciót töltenek be. 607 Az adaptálás lehetősége a két hagyománykör között föltétlenül fönnállhatott. Ennek elvi vonatkozásaival más fejezetben foglalkozom. A tojás funkcionális szerepe az agrárhagyományban egészen egyértelmű. A rítusok mögött a bőség, a termékenység előidézésének, fokozásának gondolata rejlik. A tojásnak lényegében ugyanez a funkciója a nem agrárszokásokban is. A kérdéssel az etnológiai irodalomban már számos tanulmány foglalkozott. 608 A tojásnak az agrárkultuszban betöltött funkciójával kapcsolatban tanulságos megállapításokat tett Propp V. J. A komplex módszerrel való vizsgálatot ebben a tekintetben is érvényesíti. A rítust összekapcsolja a meghaló és feltámadó istenek problémakörével. Más fejezetben részletesen tárgyaltam a meghaló és feltámadó istenekkel kapcsolatos kérdéseket. Itt csak visszautalok arra, hogy az antik gabonaistenekkel összefüggésbe hozott újkori antropomorf bábuk antropomorfizált fák, így pl. a Kosztroma, a pünkösdi nyírfa, a farsangi szalmabábu részeit a szántóföldön szétszórták, elásták stb. A tojás ebben a körben összekapcsolódik a nyírfával kapcsolatos szertartásokkal. A keleti szláv hagyományban elterjedt szokás volt, hogy pünkösdkor egy kiválasztott nyírfa alá tojásokat tettek. Egy részét megették, más részét széthintették. A szokásnak ezt a motívumát Propp V. J. a halottkultusszal hasonlítja össze és megállapítja, hogy mivel a sírnál hasonló szertartások vannak 599 Frame L F., 1936. 34. 600 Frame I. T., 1936. 39. 601 Schneeweis F., 1961. 161. 602 Drobjakovic B., 1960. 201. 603 CajankováE., 1956. 472. 604 Drechsler P., 1906. 53. 605 L. pl. Mogk F., 1915. 215-223.; UchnerF, 1953. 606 Baljs J., 1948-1949. 132 kk. 607 L. pl. SqndreyA, 1959. 320 kk.; Paládi-Kovács A., 1965. 163. 608 L. pl. VâclavikA., 1959. További irodalommal. Wildhaber K, 1960. 77 kk.
