Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

magyar honfoglalás korában ezen üzemforma szerint gazdálkodtak, hanem arra is nagy valószínűséggel következtethetünk, hogy az alföldi honfoglalás kori szlávságnak, amellyel a magyarság még a X. század folyamán került szorosabb kapcsolatba, a gazdálkodása más jellegű volt."

533 Amint arra már utaltunk, bizonyos óvatossággal kell eljárnunk a szóátvétel és a fogalomhoz tartozó műveltség átvételének összefüggéseit illetően. Jó példa ennek illusztrálására a len szavunk. A nyelvészet megállapította, hogy a len szó szláv átvétel a magyar nyelvben.

534 Felvetődik azonban az a kérdés - mint erre Váczy P. utal —, hogy vajon a len ismeretét és a vele kapcsolatos munkamenetet is a szlávoktól sajátította-e el a magyarság? A len már ismeretes volt a szláv hatás előtt is. A kender a lent is jelentette. A kender pedig a honfoglalás előtt került a magyar nyelvbe, mégpedig olyan török nyelvből, amelyben a kender szót a len jelölésére is alkalmazták. Később azonban, a honfoglalás után, amikor a len termelése fellendült, szükségessé vált a fogalmak elkülönítése. A szláv len szó a magyar nyelvben bizonyos tekintetben kapcsolatban áll a lenipar kibontakozásával, és így végeredményben a termelés kialakulásához viszonyítva egy késői folyamat eredményének tekinthetjük.

535 Nem látom szükségesnek, hogy a kérdést tovább részletezzük. Összefoglalhatjuk azokat a tanulságokat, amelyeket a honfoglalást megelőző és követő időszak nyújt a magyar földművelés struktúráját illetően. Tulajdonképpen számunkra az a fontos ebben a kérdésben, hogy az agrárkultuszban megállapíthatók-e a korai kapcsolatok, a honfoglalás előtti és közvedenül honfoglalást követő időszakban az idegen befolyások. Valójában ezért időztünk hosszabban a földművelés kialakulásának kérdésénél. Az elmondottak, az eddigi ismeretek alapján milyen támpontjaink lehetnek a magyar agrárkultusz honfoglalás előtti rétegének vizsgálatában? Egyáltalában, lehetséges-e ezt a réteget megfigyelni, leválasztani a kultusz egészéből? Azt megállapítottuk, hogy a magyarság akkor már foglalkozott földműveléssel. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy bizonyos rítusok kapcsolódtak a munkafolyamatokhoz. A mezőgazdasági munkafolyamatok közül a legfontosabbak, a szántás, vetés és aratás a földművelés tényéből egyenesen következnek. E három munkafolyamat minden termesztett növénnyel összefügg. A honfoglalást megelőző korban a legfontosabb táplálékul szolgáló növényt, a búzát (Triticum dicoccum) ismerte és termelte a magyarság. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nemcsak a szántáshoz, vetéshez és aratáshoz fűződhettek rítusok, hanem magához a búzához, mint terményhez is. A búza mellett bizonyosra vehetjük még a kölest, a kendert, esedeg az árpát. Ez utóbbi azonban nem lényeges, mivel a kultuszban, mint terménynek, alig van szerepe. A szőlővel és más gyümölcsfélékkel kapcsolatban is ugyanezt mondhatjuk. Ugyanakkor a legtöbb rítus a mai magyar recens anyagban éppen a búzával, kenderrel és igen sok esetben a kölessel kapcsolatban fordul elő. A rítusok zöme pedig természetszerűleg általános vonatkozásban a szántás, vetés és aratás munkafolyamatai köré csoportosul. Mindenképpen számolhatunk tehát a mezőgazdasági rítusoknak olyan rétegével, amely a magyarságnál a honfoglalást megelőző periódusban már megvolt. A konkrét vizsgálatokra az adatok hiányában nincs lehetőség, lényegében csak feltevésekre szorítkozhatunk. Különösen így áll ez, ha időben és térben visszafelé haladunk, amire feljogosít a finnugor eredetű kenyér és köles szavunk. Idevonatkozóan alább meglepő párhuzamokat említünk. 533 Moór E., 1963. 89.; Moór E. számos tanulmányban foglalkozott a szláv kapcsolatok kérdésével. A magyar földművelés szláv vonatkozásaival összefüggő eredményei rendkívül fontosak a magyarság hitvilágának kutatásában, kapcsolatainak megítélésében. MoórE., 1956. 31-117.; MoórE., 1958. 278-290.; MoórE., 1967. 169-183.: MoórE., 1960. 500-505. 534 Ktiieqa I., 1955. 311-312. 535 VáagiP., 1958. 285.; Kendermegmunkáló eszközök honfoglalás előtti török, illetve szláv kapcsolataihoz 1. Syolnoky E, 1965.; 1966.