Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

két Szendreynek, hogy a földműveléssel kapcsolatos szokások és néphiedelmek gyűjtésének megkönnyítésére és arra való buzdításul 1931-ben útmutató tájékoztatót, kérdőívet tegyenek közzé.

10 A tájékoztató közleményben az irtással kapcsolatos hiedelmektől a trágyázás, szántás, vetés, aratás szokásain át a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, valamint a gazdasági eszközökhöz fűződő hagyományokig a mezőgazdasági élet szinte minden ága helyet kap. Egy évvel később - bár nem valószínű, hogy ennek a tájékoztatónak a hatására — Moór E. egy falu földműveléssel kapcsolatos hiedelmeit publikálja.

11 Jóval később Némethy E. közöl adatokat Kemenesaljáról.

12 Csalog J. pedig egy jellegzetes aratási szokást publikál Somogyból.

13 Az útmutató gyűjtési tájékoztatókkal kapcsolatban kell megjegyeznünk, hogy a földművelő gazdálkodás kutatásának előmozdítására 1939-ben is megjelent egy munka Gunda B. tollából. Ez az útmutató a munkafolyamatokat és a hozzáfűződő rítusokat, szokásokat összekapcsolja. Fontosnak tartja, hogy a racionális munkatevékenység leírása mellett az ahhoz fűződő varázscselekvések is szerepeljenek, mivel a munka ténylegesen csak a kettő együttes kapcsolatában van teljesen befejezve.

14 A szerző a munka és a rítus összefüggésével külön tanulmányban is foglalkozik, amelyre alább visszatérek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a különböző táji monográfiákat, amelyek igen gyakran bőséges anyagot tartalmaznak a földművelés szokásköréből.

15 E tekintetben jó példa Berze NagyJ. baranyai gyűjteménye.

16 Az ebben publikált anyag pontosan köved a Szendrey-féle említett tájékoztató kérdőív beosztását. Tulajdonképpen ez a monográfia hozta a legbőségesebb anyagot egy területről a földművelés hiedelemköréből. Az adatok Baranya megye különböző falvaiból származnak, szinte példatárszerűen egymásután sorakoznak. Sajnos, a terület átfogó vizsgálata, elemzése elmarad. Meg kell azonban említenünk, hogy Berze NagyJ. jegyzeteiben már kitekint és utalásaival a magyar adatoknak az európai hagyománykörrel megfelelő párhuzamaira figyelmeztet. Fő forrása Rantasalo A. V. ötkötetes, a földművelés szokásaival kapcsolatos munkája, amelyről később még lesz szó.

17 A magyar agrárrítusok egyes elemeinek az európai agrárkultuszba való helyezésére elvétve találunk kísérletet. Úgy tűnik, mintha az agrárkultusszal kapcsolatos teóriák alig találtak volna utat a magyar folklórba. Mielőtt néhány tanulmány elvi tanulságaira fordítjuk figyelmünket, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a népszokások csoportosítására Szendrey Zs. szinte teljes pontossággal adaptálta Kagarow E. G. agrárszokásokkal kapcsolatos osztályozását. Ez a csoportosítás az agrárszokásokra, rítusokra vonatkozik, a magyar felosztásba azonban alig kerül idevonatkozó példa.

18 Az agrárhagyományból mélyrehatóbban, távolabbi összefüggések feltárására való törekvéssel az elsők között Moór E. vizsgált meg egy aratási szokást. A szokás lényege az, hogy az aratás befejezésekor kevés gabonát levágadanul a tarlón, a szántóföldön hagynak. Moór E. a mitológiai irányzathoz kapcsolódva a nyugat-magyarországi területről származó hagyományban az ónémet Wodan-kultusz emlékét látta. A rítust és a hozzáfűződő népi magyarázatot német aratószokások hasonló adataival vetette össze.

19 A magyar aratási rítus eredetének, funkciójának megvilágításához 10 Szendrey Zs.-S

Z

endrej A., 1931.; Vö. K Kovács L., 1939. 20. kk. 11 MoórE., 1932a. 158-162. 12 Némethy E., 1938. 230-231. 13 Csalog]., 1941. 275-276. 14 Gunda B., 1939. 15 L. pl. GöncziE, 1914.; Az újabbak közül pl. Katona l., 1962b. 16 Berze NagyJ., III. 1940. 17 Ber%e Nagy]., Farkasgégén eresztett... c. cikke lényegében Rantasalo A. V.-tól való párhuzamokat közöl. Bence Nagy ]., 1938. 330-333. 18 Szendrey Zs., 1933a. 21-30.; Kagarow E. G., 1928. 14-25. 19 MoórE., 1932b. 298 kk.