Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

kerültek közlésre. Az idetartozó hagyományok bemutatására is az volt a jellemző, mint általában a folklór jelenségek közlésére, hogy a társadalmi háttér, a gazdasági helyzet egyáltalában nem rajzolódott ki, s ezekből a közlésekből legtöbbször nem lehet megállapítani, hogy az egyes rítusok, szokások a földművelők milyen közösségéhez, esedeg milyen nemzetiségi csoportjához kapcsolódnak. A múlt században a különböző napi-, hetilapokban, képes újságokban és kiadványokban a népélet látványosabb jelenségeiről, ünnepeiről számos leírást tettek közzé. Ezek a cikkek többnyire romantikus ihletésűek. Elsősorban az ünnepi alkalomra, a népéleti kuriózumra fordították a figyelmet. A legtöbb közlés az aratással, az aratást befejező ünneppel, szórakozással, áldomással foglalkozik. Az aratás munkamenetéről alig tudunk meg valamit. A romantikus népéleti lejegyzésekből úgy tűnik, mintha a munka, az aratás csupa vidámsággal, énekkel telne. Az arató „kitéve a' nap égető hevének, munkája terheit nem érezve, bérczet 's mezőt harsogtató vidám dalolással éh le többnyire nappala óráit" — olvashatjuk egy múlt század közepéről való munkában.

3 A múlt században az aratáson kívül a szüreti ünnepségek és a fonóházi szokások keltették fel különösebben a megfigyelők érdeklődését. A paraszti munka egyes munkafolyamataihoz, a szántáshoz, vetéshez, a betakarításhoz, a különböző terményekhez kapcsolódó hiedelmeknek, mágikus cselekvéseknek részletes, együttes megvizsgálására, elemzésére nem került sor. Néhány idevonatkozó törekvést azonban a századfordulón már megfigyelhetünk. Versényi Gy. foglalta össze irodalmi adatok nyomán a magyarországi aratási szokásokat. A témának két cikket is szentelt, s a másodikba lényegében bekapcsolta az első közleményének adatait. Az aratás hagyományköréhez a vetést is hozzáveszi, s így cikkeiben közli az irodalomból a fontosabbnak ítélt vetési hiedelmeket.

4 Sajnos, rendkívül egyszerű közlések ezek. Az egymás mellé helyezett húsz-harminc adatból a magyar vetési és aratási szokások jellegére vonatkozóan tulajdonképpen semmit nem tudunk meg. Hogy mennyire az aratás keltette fel elsősorban az érdeklődést, mutatja az, hogy a magyar néprajzi szakfolyóirat hasábjain a földművelési szokások köréből elsőként szintén az aratási szokások kerültek — lényegében csak a különböző közleményekben megjelent adatoknak az előbbinél bővebb, részletesebb — összefoglalásra.

5 A Madarassy L. tollából származó cikk éppen úgy nem ad megfelelő képet a magyar aratószokásokról, mint Versényi Gy.-é. Az aratókoszorúkról publikált közleményében azonban a magyar aratásvégi szokások tárgyi emlékeinek legfontosabb típusairól kapunk leírást.

6 Úgy vélem, az aratási és szüreti

7 szokásokról a néprajzi szakfolyóiratban összefoglaló célzattal írt cikkek gyakorlatilag gátat vetettek e témakörök további, részletesebb, átfogóbb feldolgozásának.

8 A magyarság néprajzában

9 történt ugyan kísérlet az idetartozó szokások, hiedelmek szintézisére, azonban a korábbiaknál lényegesebben bővebb anyag is csak rendkívül általános, többnyire helyhez nem kötött adataival alig jelentett előrelépést ezen a téren. Valójában mindmáig nem került sor a mezőgazdasági élet valamely szokásegyüttesének a monografikus összeállítására, elemzésére. Utalunk azonban néhány fontos résztanulmányra. A két világháború között a magyar folklórkutatóknak kétségtelenül feltűnt, hogy a földművelés hiedelmeiről, szokásairól alig vannak közlemények. Valószínűleg ez adhatta az indítékot a 3 Prónay G., 1855. 10. 4 Versényi Gy., 1899. Nr. 167.; Versényi Gy., 1901. 9-10. 5 Madarassy U 1928. 82-93. 6 Madarassy L., 1931. 161-167. 7 Madarassy J.., 1929. 162-167. 8 Tanulságosan állapítja meg K. Kovács L. a magyar földművelő gazdálkodás kutatásáról írt kitűnő tanulmányában, hogy „A gazdálkodással kapcsolatos hiedelmekre és mágiára vonatkozólag igen sok szétszórt adat jelent meg a Nyelvőr köteteiben és más folyóiratokban, különféle publikációkban. Kifejezetten erről a dologról azonban nagyon keveset írtak." K. Kovácsit, 1948. 24. 9 S^endrey Zs.-S^endrey A, 1943. 221-236.