Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

Pl. valamely szokás elmaradása eszmei áramlatok miatt egy faluban nem az illető falu közösségének autochton eszmei fejlődéséből, alakulásából következik, vagy legalábbis nagyon ritkán. Nagy, országos, sőt nemzetközi ideológiai áramlatok hatnak és jutnak le a közösséghez, amelynek az életét befolyásolja, megváltoztatja s így élettevékenységének több területén, a szokásokban is változást eredményez. Gondoljunk pl. a kereszténységnek az emberi közösségek életét teljesen átható erejére, vagy arra az erős hatásra, amely napjaink ideológiájából a szokások egész területére kisugárzik. Az agrárszokások változásának okait részletező vizsgálat előtt utalnunk kell még arra, hogy a nagyobb szokáskomplexumok esetében többnyire részletek, elemek változását figyelhetjük meg, mielőtt a szokás teljesen átalakulna vagy elhalna. Pl. a lakodalmi szokások egészéhez tartozott számos alföldi faluban a lakodalmas menet előtt az út elkötése, a különböző lakodalmi játékok, a találós kérdések feladása a menyasszony-kikéréskor, a tyúkverő stb. Megfigyelhető, hogy egy falu közösségén belül, egyes elemek, a lakodalmi szertartás különböző fázisaihoz kapcsolódó szokásrészek — amelyek önmagukban önálló egységet képviselnek - elveszük jelentőségüket és vagy nyomban eltűnnek, vagy még egy ideig jelképesen, formálisan megmaradnak, mint pl. Hétben (Gömör m.) a lakodalmi hajnaltűz, amelyet ugyan még meggyújtanak, körülállnák, de már nem ugrálnak át. A részek változását a lakodalomban az étrend alakulásában is jól megfigyelhetjük. A lakodalom jellegén, valamely közösségre jellemző sajátos jegyein a döntő változást a részek, az elemek többségének, jelentős hányadának a megváltozása és elhalása okozza. Ez azonban többnyire fokozatosan következik be. Hasonló példákat találunk a nagyobb ünnepnapok szokásai között is. A karácsony mint ünnep, mint a szokások egy sajátos alkalma szinte napjainkban is megfigyelhető változásokat mutat. A karácsonyi szokáskomplexumhoz tartozó betlehemezés egyre inkább veszti el jelentőségét, szűk körre szorul s elhal. A karácsonyi kántálást ugyancsak ide sorolhatjuk. Ugyanakkor a szokáskomplexum valamely motívuma előtérbe kerülhet, így pl. a karácsonyfa, amely a magyar falvak többségében alig nyúlik vissza egy emberöltőre, a szokáskomplexum fő jegyei közé lép elő. Ebben az esetben azonban a komplexumból kihulló rész-szokások a figyelemre méltóak számunkra, mert azokban fedhetjük fel valamely közösség kulturális (etnikai) jellegét. Az új szokás — nevezetesen a karácsonyfa-állítás — bár a karácsony jellegzetes motívumai közé tartozik, egy kisebb közösség, táj, etnikum népének a szokáshagyományában determináló vonásokkal nem rendelkezik. Olyan nemzeti szokássá vált, amely megjelenik falusi házakban, az áruházak kirakataiban és mindenütt szerte az országban, még az Országház kupolacsarnokában is. Nem kétséges, ennek a folyamatnak a vizsgálata szokásaink alakulása tekintetében figyelemre méltó, hiszen ez a szokás 100—120 évvel ezelőtt a magyarság körében alig volt ismeretes. Hasonló alakulást, változást figyelhetünk meg a húsvéttal kapcsolatban is. A gömöri falvakban a húsvéti szokások fontos mozzanatát alkotta a leányok kútvízzel csuromvizessé öntözése. A szokásnak ez a formája az elmúlt évtizedekben fokozatosan átalakult. Kb. 15 évvel ezelőtt (pl. Szentkirályon, Sajórecsken, Hanván, Martonfalván, Hétben, Keleméren, Gömörszőlősön) a szokás azzal változott, hogy a vizet nem a leány egész testére öntötték, hanem a lakásban, mosdóedény felett, pohárból kézre, esedeg néhány cseppet az arcra löttyintettek. Ma már az is elmaradt s a víz helyét a kölni foglalta el. A szokás többi részében is döntő változások következtek be és minden jel arra mutat, hogy ez a szokás is egységes jelleget mutató általános szokássá válik. Most, ha visszakanyarodunk előbbi nézőpontunkhoz, a részek, a motívumok változásánál is a társadalmi, gazdasági hátteret kell megvizsgálnunk ahhoz, hogy a bomlási folyamatok indító okait feltárjuk. Különösen tanulságos ez azoknál a szokásoknál, amelyek általános szokássá alakulnak át. Az ezek mögött működő erőkre alább részletesen rámutatunk. A szokás változásának vizsgálatánál felvetődnek azok a kérdések is, amelyek a szokás funkciójával állnak összefüggésben. Tulajdonképpen a funkció alkotja, jelenti a szokás életének lényegét,