Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

fl. szokások^ és rítusof^ átalakulásának változásának folyamatai Az agrárszokások és hiedelmek funkciójának vizsgálatában a változás, az átalakulás folyamatai, mozzanatai alkotják a legfontosabb kérdéseket. Ennek a hagyománykörnek a szokásai, rítusai szervesen hozzátartoznak, hozzákapcsolódnak a munkához, a munkafolyamatokhoz. A kettőt egymás nélkül vizsgálni nem lehet. A szokás, a hiedelem, mint felépítmény, függvénye a munkának, az agrártevékenységnek és így kiindulási alapul csak ez utóbbit tekinthetjük. Az etnológusok nagy jelentőséget tulajdonítanak a munka és a kultikus cselekedetek összekapcsolódásának. Idevonatkozóan Gunda B. a magyar anyag összefüggésében végzett vizsgálatokat. Hangsúlyozza, hogy a munkatevékenységgel kapcsolatos kuldkus cselekedetek egyenértékűek a fizikai értelemben vett munkával, a szerszámok, eszközök használatával, alkalmazásával és a munka, a gazdálkodás egy-egy mozzanata csak akkor van befejezve, teljessé téve, ha a hagyományoktól előírt kultikus cselekedeteket is elvégezte a gazdálkodó ember.

392 Ennek a felismerésnek, megállapításnak a lényegét érintjük, amikor a változás, átalakulás kérdései kerülnek elő. A munka és a kultusz szoros összefüggésében a munka megváltozása adja az első lépcsőt a kultusz megváltozásához. A kultusz megváltozását természetesen előmozdíthatják a munkától függeden tényezők is, amelyek a felépítmény különböző ágából erednek. Mielőtt ennek a kérdésnek a gondolatmenetét továbbvinnénk, a változás, átalakulás fontosabb kérdéseire utaljunk általában a szokásokkal kapcsolatban. Az utóbbi időben a változásvizsgálat a néprajztudomány minden ágában előtérbe került. Az etnológusok a kultúra vizsgálatának alapvető problémaköréhez sorolják a változásokkal összefüggő kérdéseket. Idevonatkozóan jelentős elvi tanulmányok láttak napvilágot, amelyek helyes irányt szabnak nemcsak a kultúra általános változásait, hanem a részleteket vizsgáló kutatások számára is. A vizsgálatban a leglényegesebb feladat a változás okainak a feltárása, amelyek általános törvényszerűségek levonásához vezetnek és amelyek lehetővé teszik a nagy kulturális egységek funkcionálásának megértését is.

393 Rámutattak arra, hogy a népi kultúra területén minden változás, alakulás egy adott gazdasági és társadalmi helyzetnek megfelelően történik.

394 Ezen belül a változás folyamatát, annak intenzitását a legkülönbözőbb tényezők befolyásolhatják. A változásoknál nem beszélhetünk egyenes folyamatokról, mivel egy-egy meghatározott időszakasz nem azonos ütemet és intenzitást jelent a fejlődésben mindenütt és minden közösségben.

395 A kulturális jelenségek változásának részletes és beható vizsgálata bonyolult, sokrétű feladat. Különösen megmutatkozik ez a szellemi, a néphagyománybeli jelenségekben bekövetkezett változások vizsgálatánál. A kultúra egy-egy ágára, részére általános érvényű megállapítást akkor tehetünk, ha azon belül az alkotó, funkcionáló elemeket megvizsgáljuk. A vizsgálandó jelenséget először előfordulásának egy kisebb területén, életben tartó közösségének kisebb egységében kell megfigyelnünk. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy helyi sajátságokból kell kiindulnunk és a sok helyi sajátosság feltárása nyújtja azt az alapot, amely nyomán egy nép kultúrájának jellemzőire rámutathatunk és amely a változások észleléséhez, annak okaihoz nagymértékben hozzásegít.

396 Lényeges 392 Gunda B., 1946. 4.; Gunda B., 1944. 381. 393 Gunda B., 1958b. 568 kk.; 1963a. 117. 394 Gunda B., 1944. 373 kk. 395 Barabás }., 1963. 99-100. 396 VargyasL, 1963. 17-18. 1; L. még Vajkai A., 1947. 44 kk.