Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
nek létezésében. Bystrori J. S, — aki végső soron nem tagadja a vegetációs démon létezését, a mezőn előforduló szellemlényekhez fűződő hiedelmeket egymástól nem elkülönítve vizsgálja — arra a megállapításra jut, hogy nem beszélhetünk speciális gabonadémonokról, amelyek kizárólag a gabonával volnának kapcsolatban. A mezei démonok négy alapvető típusát állapítja meg: /. vegetációs démonok, 2. időjárási démonok, 3. daemon meridianus, 4. a gyerekeket kicserélő démonok. 355 Abban a megállapításban, hogy vannak vegetációs démonok, csak éppen speciális gabonadémonok nincsenek, nem annyira a merev tagadás, mint inkább a lehetőség, a feltételezés lehetősége rejlik. Mannhardt W óta a német kutatók a Korndämon fogalommal jelölik a mezei szellemlényeket. A Korndämon fogalmán általában azokat a mitíkus lényeket erük, amelyek mint termékenységszellemek a gabonaföldön, ritkábban más növénnyel bevetett vagy beültetett földön (kender, len, borsó, krumpli, szőlő stb.) tartózkodnak ideiglenesen vagy állandóan. 356 Lényegében tehát azok az antropomorf szellemlények ezek, mint a szláv hagyományban a poludnicák, illetőleg a magyar hagyományban a delibabák. Döntő fontosságú ennek a hangsúlyozása, mert így a néphiedelem tényleges értelemben vett szellemlényeit külön tudjuk választani a szokásoknak, az aratási szólásoknak a tárgyi emlékeitől, amelyekben - jóllehet bár a vegetáció kultuszának hajdani nyomai maradtak meg — a szellemlényeket, a gabonadémonok jelenlétét a kutatók következtették ki. A Korndämon, a poludnica és a delibaba hiedelemkörben ténylegesen szellemlényekről, mitikus alakokról van szó, amelyek a vegetációval, leggyakrabban a gabonával állanak összefüggésben. Frazer J. G. külön fejezetben foglalkozik a Kornmutterrz és a Kornmädchenm vonatkozó hiedelmekkel. Mint említettük, együtt vizsgálja az utolsó kévéhez fűződő szokásokkal, az Altéval kapcsolatban álló cselekményekkel. Ha ettől az anyagtól különválasztjuk a Kornmutterról és a Kornmädchenrai való hiedelmeket és összevetjük azokat a közép- és kelet-európai népek idevonatkozó hiedelmeivel, meglepő hasonlóságot tapasztalunk és a mezei démonok, midkus lények szerepét, előfordulását az európai parasztság agrárrítusaiban kétségtelenül bizonyíthatjuk. A szántóföldön megjelenő midkus alakok az európai népek hiedelmében a példák többségében nők. Férfi alakban jelentkező mezei szellemek csak elvétve fordulnak elő. Az esetlegessége és a hiedelemkört nem jellemző volta miatt vizsgálatainkból kirekeszthetjük. A hiedelemanyagra tehát jellemző, hogy a mezőn megjelenő mitikus lény nő. Kelet-Európától Észak-Európáig — lényegtelennek nevezhető eltérések mellett — a legfontosabb formai és tartalmi jegyekben azonosságot, egyezést tapasztalunk. A formai egyezések: a női mitikus alak a mezőn, többnyire a gabonában vagy más veteményben tartózkodik, általában fehér ruhát ölt magára, olykor feltűnően nagy (esetleg vas-) mellei vannak. Előfordul azonban, hogy meztelenül ül a gabonában. A formai oldalhoz tartozik még, de a példák elenyészők erre vonatkozóan, hogy két vagy három feje is van ennek az antropomorf szellemlénynek. A tartalmi vonatkozások: A gabonában rejtőző szellemlény őrzi a vetést, félnek tőle az emberek, mert különböző módon teszi ártalmadanná azokat, akik a gabonába mennek, vagy nem megfelelő időpontban tartózkodnak a mezőn. A gabona hullámzását a mitikus lény idézi elő és megjelenésével a jó termést biztosítja. Nem járnánk el helyesen és hasonlóan téves megítélésekbe bonyolódnánk, mint számos eddigi vizsgálat, ha a mezei mitikus lények jellemző tulajdonságai, ismertetőjegyei közül - lényegében szubjektív megítélés szerint — emelnénk ki a „legfontosabbat" és tennénk a vizsgálat, az összehason355 Bystron ]. S., 1916. 28-29.; A poludnicához Bednárik K, 1943b. 178—181.; A daemonium mendianumhoz Grau D., 1966.; A délibábhoz 1. Thury]., 1885. 190.; Gálos R., 1910. 457.; Jubás Z J., 1930. 116-119.; Varga B., 1930. 202-203.; Szarvas G., 1887. 160-170. 356 BeitiK, 1932-1933. 250.
